Összes

• Proszociális viselkedés: mások megsegítésére irányuló viselkedés.
• Kívülálló (bystander) hatás: Darley és Latané: az a hatás, mely során a jelenlévők számának növelése, következetesen csökkenti az egyes emberek felelősségérzetét a segítségnyújtással kapcsolatban, a bystander effect egyik magyarázata.
• Csoportidentitás és kívülálló hatás: Levine, 2002: a csoporthoz tartozás a kívülálló hatást moderálja: azonosulás az áldozattal csökkenti, azonosulás az elkövetővel pedig növeli.
• Felelősség megoszlása: Darley, Latané, 1968: az a hatás, mely során más jelenlévő személyek csökkentik az egyes emberek felelősségérzetét a segítségnyújtással kapcsolatban, a bystander effect egyik magyarázata.
• Negatív-állapot enyhítés modellje: Schaller és Cialdini, 1988: legtöbb ember segíti az áldozatot, hogy saját kényelmetlenség érzését csökkentse, nem az áldozat szenvedését enyhíteni.
• Altruizmus: proszociális viselkedés személyes jutalomra való tekintet nélkül.
• Egoizmus: proszociális viselkedés legalább részben valamilyen "önző" érdek mentén.
• Empátiás-altruizmus modell: Batson, 1981: az az elmélet, hogy az empátiás törődés érzése fokozza az emberek arra irányuló motivációját, hogy kizárólag a segítségre szoruló érdekeit szem előtt tartva nyújtsanak támogatást Két fajtája: személyes distressz (szorongás, félelem, felháborodás) --> egoisztikus segítségnyújtás vagy elfordulás, empátiás törődés (együttérzés, sajnálat) --> altruisztikus segítségnyújtás.
• Reciprok altruizmus: kölcsönös önzetlen segítség: olyan viselkedésorma, mely során az egyed segít egy másiknak úgy, hogy cserébe valamilyen jövőbeli előnyt, viszonzást remél (evolúciós nézet, állatvilágban nagyon jellemző).