IV. A második világháborútól a hidegháborúig

• Az emberéletben és materiális javakban bekövetkezett óriási pusztítás hatására a szövetséges hatalmak a korábbinál hatékonyabb kollektív biztonsági rendszert akartak létrehozni → 1945 San Francisco ENSZ megalapítása
• ENSZ Alapokmány: nem csak a háború, hanem bármilyen fegyveres erőszak alkalmazását és azzal való fenyegetés is jogellenes. Állást foglal a népek önrendelkezése és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. 1948: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata A kollektív biztonsági rendszer élén a Biztonsági Tanács széles jogosítványokkal. Háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása a nürnbergi és tokiói nemzetközi törvényszéken.
• Új nemzetközi szervezetek létesítése,melyek a funkcionális nemzetközi együttműködést fogták össze (FAO, IMF).
• Gyarmatokon egyre erőteljesebb függetlenségi mozgalmak bontakoztak ki, gyarmati rendszer 1970-es évek közepére gyakorlatilag teljesen megszűnt.
• USA és Szovjetunió között ideológiai és geopolitikai okokból 1947-ben hidegháború kezdődött, mely 1989-ig tartott. A szemben álló felek fegyverkezési versenyt folytattak, nukleáris arzenált hoztak létre + több száz hagyományos fegyveres konfliktus a harmadik világban (Korea, Vietnám, Kongó).
• 1950-es évek: széles körű kodifikációs folyamatok indultak az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának kezdeményezésére→ adott jogterület szokásjogi szabályainak összefoglalása + átfogó fejlesztés, nagy jelentőségű szerződések (diplomáciai jog 1961, konzuli kapcsolatok 1963, nemzetközi szerződések joga 1969). A nemzetközi jog szabályozási köre kibővült, a korábban a belső jog szabályozási körébe tartozó kérdésekről születtek államközi, a belső jogot koordináló szerződés. (környezetvédelem, gyermekek jogai).
• Nemzetközi jog koncepcionális megújulása: új fogalmak jelentek meg, mint pl. az emberiség közös öröksége.