II. A nemzetközi jog és a belső jog eltérő sajátosságai

• A nemzetközi jog olyan közösség tagjainak magatartását szabályozza, ami felett nem jött létre központi hatalom.
• Belső jog I.

  • Centralizált, Hierarchikus rendben születik, az államot központi hatalom, erőszak- monopólium jellemzi (Weber)
  • Állam magasabb szervezettségű természeténél fogva
  • Belső normák részletessége, kidolgozottsága
  • Elkülönült kényszerapparátus hajtja végre
  • Állam törvényhozó testülete alkotja a jogszabályokat autoritatív jelleggel
  • Különbözik: jogalkotó és a kötelezetti kör
• Belső jog II.

  • Nagyszámú jogalany heterogének
  • Megsértése mindennapos
  • Szankciók kiemelt jelentőségűek
  • Kontinentális jogban jogszabályok dominálnak, a szokásjog és esetjog kivételes
  • Bíráskodás kötelező jellegű
  • Normák alkotása, megváltoztatása, hatályon kívül helyezése: könnyű
• Nemzetközi jog I.

  • Decentralizált, tagjai szuverén államok (nincs hierarchikus jogviszony), ENSZ-ben sincs hatalmi-poltikai centralizáció (nincs hadserege pl.)
  • Nemzetközi közösség együttesen sem olyan szervezett, mint egy állam
  • Nemzetközi Szerződések Keretjellege (Kivétel, EU, WTO)
  • Nincs elkülönült kényszerapparátusa → nemzeti szinten zajlik a végrehajtás
  • A Szerződő felek hozzák létre, Konszenzuális jellegű Kötelező normák alkotása kivételes
  • Azonos, autoritatív normák kizártsága
• Nemzetközi jog II.

  • Kevés számú, Heterogének
  • Ritka, a reciprocitásból adódóan.
  • Szankciók ritkán alkalmazottak
  • Szokásjog dominál
  • Normák alkotása, megváltoztatása, hatályon kívül helyezése: nehéz