Az állam megszűnése

• A nemzetközi jog a nemzetközi rendszer stabilitása érdekében feltételezi az állam létének folytonosságát, a megszűnését csak kivételes esetben ismeri el. => az államiság kritériumaiban bekövetkezett lényeges változás főszabály szerint nem érinti az állam létét. => az államiságot nem érinti a belső alkotmányos struktúra megváltozása, hiszen a kormányforma meghatározása az állam belső szuverenitásába tartozik. Az állam nevének megváltozása nem jelzi az állam megszűnését.
• Bukott államok: az államiság akkor is fennmarad, ha megszűnik a központi irányítás, hiszen az önrendelkezési jog alanya, a nép e jogát gyakorolva újra létrehozhatja az állam szervezetrendszerét.
• Az önrendelkezési jog alapján a nép önálló államot is tarthat fenn, de csatlakozhat más államokhoz, vagy dönthet úgy, hogy bizonyos részek önállóságot kapnak. Az állam önálló, külső kényszer nélkül hozott döntése alapján kimondhatja megszűnését. Általában a föderális államok esetében fordul ez elő.
• Megállapodással Csehszlovákia megszűnése és helyette létre jött a nemzetközi jog két új alanya: Csehország és Szlovákia.