A) Nemzetközi szervezetek

• A nemzetközi szervezetek fejlődésének fontos állomása volt mikor a tagállamaik jogalanyisággal, szerződéskötési joggal ruházták fel azokat. Először az ENSZ Alapokmánya tartalmazott olyan rendelkezéseket, amely alapján a világszervezet jogalannyá vált. ENSZ keretében az agresszorral szembeni együttes fellépésre közös haderőt állítottak volna fel, de a BT sosem élt ezzel a jogával.
• Bernadotte-ügy: A nemzetközi közösséget túlnyomó többséget képviselő ötven államnak jogában állt, hogy a nemzetközi joggal összhangban olyan entitást hozzon létre, amely objektív és nem csupán az általuk elismert nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik.
• Joga volt arra, 1948-49-ig tartó Közel Keleti háborúval kapcsolatosan, Izraellel szemben nemzetközi jogi felelősséget érvényesítsen. A bíróság a világszervezet jogalanyiságát erga omnes jelleggel azaz minden más jogalannyal szemben érvényesen állapította meg.
• Objektív jogalanyisága csak az ENSZ-nek van.
• Más szervezetek csupán azokkal az államokkal vagy nemzetközi szervekkel fennálló kapcsolatukban tesznek szert jogalanyiságra, amellyel tényleges jogviszonyuk jön létre. szubjektív jogviszony
• Két féle módon tehetik ezt meg:

  • közvetlen szerződéskötési joggal ruházzák fel
  • Célok, feladatok ellátását írják elő melyeket csak szerződéskötéssel lehet megvalósítani
• Szervezetek jogalanyisága nemcsak származékos, hanem korlátozott is, mivel csak tagállamok által meghatározott keretek között érvényesülhet. Jogalanyiságuk aktív, mivel a tagállamaik által meghatározott keretek között jogot is alkothatnak.