C) Puha megjegyzések

• Ezek esetében a felek egyetértése csak a nemzetközi normaalkotásra, de nem nemzetközi jogalkotásra terjedt ki (a felek tehát képesek egyezségre, de nem vállalják, hogy azt nemzetközi szerződéses formába öntsék)
• A puha megegyezések választásának okai (a nemzetközi szerződés megkötése helyett)

  1. nem biztosak a felek abban, hogy képesek lesznek-e a vállalt kötelezettségeket teljesíteni: a puha megegyezések be nem tartása kisebb presztízsveszteséget okoz -» ilyenkor nem történik nemzetközi jogsértés
  2. nem tudják a felek, hogy egyetértésük meddig fog fennállni
• A puha megegyezések választásának okai (a nemzetközi szerződés megkötése helyett) II.

  4. alkalmasak arra, hogy előzetes és rugalmas szabályozási rendszert hozzanak létre, amelyet lépésről lépésre tovább lehet fejleszteni

  5. puha megegyezések rögzíthetik államok közötti partneri együttműködés elveit és főbb irányait (pl. Pápua Új Guinea és Ausztrália új partneri együttes nyilatkozata)

  6. parlamenti megerősítés elkerülésének szándéka

  o tarthatnak a politikai vitáktól (Cseh-német nyilatkozat a kölcsönös kapcsolatokról és azok jövőbeli fejlődéséről)
• Egyes esetekben az államok közti tárgyalások célja eleve csak egy nemzetközi jogilag nem kötelező szándéknyilatkozat létrehozása:

  • pl. G-8, G-20 konferenciák általában olyan közös nyilatkozatokkal zárulnak, melyek a felek szándékait rögzítik
  • ezeknek komoly politikai súlyuk is lehet
  • ’gentlemen’s agreement’(úriemberek közti megállapodások) -» ezek betartására a résztvevők személyes ígéretet tesznek (ehhez az kell, hogy az adott személy a végrehatás garantálásához szükséges belső jogkörrel rendelkezzen, pl. állam- vagy kormányfő legyen)