A. jogalkotási joghatóság

• Az állam saját területe, saját polgárai és honos vállalatai tekintetétben is rendelkezik jogalkotási képességgel.
• Az ország területén kívüli személyeket és tevékenységeket is adóztathat, ha közte és az érintettek között van valamilyen tényleges kapcsolat.
• Az Állandó Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye szerint "az állampolgársággal kapcsolatos kérdések a nemzetközi jog jelenlegi állapotában a 'domain réservé' körébe tartoznak."
• Tehát "minden állam jogosult szabályozni azt, hogy kit tekint saját állampolgárának."
• De a bíróság szerint az államok állampolgársággal kapcsolatos döntési szabadságának vannak bizonyos korlátai (Nottebohm-ügy: lichtensteini áp-t kezelhette németként Guatemala)
• Az állam meghatározhatja pl a postai szolgáltatást, ellenőrzi a versenyt és adózást, de nem fogadhat el olyan jogszabályt, amely idegen állam hasonló életviszonyait szabályozza.
• Blokkoló jogszabályok: külföldi törvények hatásai az állam területén ne érvényesüljön. Helms-Burton-törvény: USA-ban a bíróságok előtt pert lehetett indítani olyan külföldi cég, vagy személy ellen, akiket azzal vádoltak, hogy amerikai áp Kubában kártalanítás nélkül államosított vagyonával kereskedtek.
• Európai Közösség először diplomáciai jegyzékben tiltakozott, majd "közös akció" elfogadásával. A rendelet megtiltotta, hogy európai személyek vagy vállalatok, vagy azok külföldi cégei vagy leányvállalatai a Helms-Burton-törvénynek, vagy azon alapuló bírósági döntésnek eleget tegyenek.
• Az állam a saját területére vonatkozóan (és azon kívül) sem alkothat a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaival ellentétes jogszabályokat, mert az nemzetközi jogi felelősségét eredményezheti.