I. Állam, államterület

• A földet az ember az elmúlt 50 ezer évben hódította meg, feltehetően Amerika népesült be utoljára. A felfedezéseket és a hódításokat a szokásjogi szabályok alapozták meg.
• A nemzetközi szerződési jog a területfoglalás szabályait a 19. században, a területhasználat szabályait a 20. sz. folyamán alakították ki.
• 1884 – 85 berlini konferencián határozzák meg a területfoglalás szerződéses szabályait

  • Rabszolga-kereskedelem megtiltása
  • területfoglalás tényét be kell jelenteni a többi államnak
  • területi folytatólagosság elve: az az állam, amely tengerparti területet szerez meg, meghatározhatatlan mélységben akkor is magának követelhet szárazföldi területeket, ha azokat nem tartja ténylegesen uralma alatt
  • tényleges uralmat gyakorló állam köteles biztosítani a területén a kereskedelem feltételeit ill a szabad áthaladást
• Az államok saját területük fölött szuverenitást élveznek.

  1993. montevideói egyezmény – az állam egy adott terület és népesség felett hatalmat gyakorló szervezet

  Palmas-sziget-ügy
• Államterületnek minősül a szárazföld, a belvizek, az ezek, valamint a parti tenger feletti légtér. Ezeken az állam főhatalma teljes és kizárólagos
• sajátos jogi helyzet: bukott államok
• A parti tengereket, a szigetközi tengert és a nemzetközi tengerszorosoknak a parti tenger szélességét meg nem haladó sávját kvázi államterületnek hívjuk, v államihoz hasonló fennhatóság alatt állnak, v több állam is sajátjának véli v vitatja státusát. Ezek sem uratlan területek! Ide sorolhatók a nem általánosan elismert entitások területei is. Pl. Tajvan, Dél – Oszétia, Palesztin Önkormányzat, Abházia, Dnyeszteren-túli terület (szuverenitás gyakorlása nem teljes)