A technikai fejlődés csak a 20. században tette lehetővé a Föld légkörének birtokba vételét. A repülés, majd az űrrepülés elterjedésével azonban szükségesnek látszott a légtér elválasztása a Földet körülvevő világűrtől. A légtér jogi helyzetét az határozza meg, hogy államterület vagy államterületnek nem minősülő terület felett helyezkedik-e el.
Nemzeti légtér: a szárazföld, a belvizek, a parti tenger és szigetközi tenger, ill. egyes tengerszorosok feletti légtér, amely az állam kizárólagos szuverenitása alatt áll. Idegen állam menetrendszerű légi járműve a nemzeti légtérbe csak engedéllyel léphet be. (Kivétel: szigetközi tenger, és nemzetközi szoros felett → áthaladás biztosított!)
A nemzetközi légtér: a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet, a nyílt tenger és az Antarktisz feletti légtér. itt minden légi jármű szabad haladásra jogosult kivéve, ha nemzetközi szerződés máshogy nem rendelkezik.
Légvédelmi azonosítási övezet [ADIZ]: A parti állam által egyoldalúan megállapított övezet a tenger vagy a szárazföld fölött. Ebben a légi járművek már az előtt azonosításra kötelezhetőek, hogy beléptek volna a nemzeti légtérbe, feltéve, ha egyébként az övezetet kijelölő államba tartanak. (pl. USA azokat is kötelezi az azonosításra, akik nem is akarnak az USA nemzeti légterébe belépni)
