Drama

Cards (9)

  • Társulat:
    Drámaírók
    Színművészek
    Színigazgatók
    Rendezők
    Díszlettervezők
    Jelmeztervezők
    Maszkmesterek
    Koreográfusok
    Világosítók
    Díszítők
    Hangosítók
    Öltöztetők
    Dramaturgok
  • Színhazi struktúra:
    -állandó társulatok
    -repertoárok
    -költségvetési vagy nonprofit intézmények
    -saját bevételük általában nem fedezi költségeiket-> állami támogatás + pályázatok, szponzori támogatás, alapítványok stb.
  • Színhazi technika
    Épület 2 része:
    -közönségforgalmi rész (díszítő- és kényelmi elemek, ruhatár, büfé)
    -üzemi tér(jellmez-, kellék-, szabó-, fény-, fodrász- és sminktár)
    Színpadi szerkezet:
    -színpad ( szűk, tág, forgó/kaleidoszkóp, ferde, emeletes, szinteltolásos)
    -függöny, vasfüggöny
    -proszcénium
    -zenekari árok
    -előszínpad
    -zsinórpadlás
    -gépészeti szint
  • Előadás arisztotelészi elvei:
    • Cselekmény
    • Szereplő
    • Ötlet
    • nyelv
    • Dal és látvány
  • Színhazi iranyzatok:
    • Sokféle megközelítés létezik
    • Történetelvű
    • Színpadra fókuszálló
    • Társadalmi változások színtere
  • Sztaniszlavszkij-módszer:
    • Moszkvai Művész Színház létrehozója(1898)
    • Az előadás egységes produkció
    • Színész: mély, lélektani azonosulás a szerepével
    • Hiteles érzelmi átélés-> a színész támaszkodjon érzelmi memóriájára
  • Berolt Brecht színháza (1898-1956):
    • Epikus színhaz megteremtője
    • A néző ne élje bele magát az eseményekbe
    • Elidegenítő effektusok: V-effektek(Verfremdungseffekt)
    -Közönség közvetlen megszólítása
    -dalbetétek(song-ok) alkalmazása
    -a helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratokt stb.
  • Orson Welles színháza:
    • 1937 saját színház (Mercury Theather)
    • Műsoridő a rádióban: klasszikus és modern regények adaptációja
    • Átteszi székhelyét Los Angelesbe
    • Stábja az Aranypolgár c. film szerepeiben
    • Érzelmi átélés, sokféle szempontú megítélhetőség
  • Peter Brook (1925-):
    • Hangsúlyt helyez a látvány, a színpadtér és a fénydramaturgia megújítására
    • Az üres teret fontos alapnak tekinti
    • Esztétikáját az 1968-ban megjelent Az üres tér c. könyve foglalja össze (gyakorlati útmutató)
    • Brook azt a fajta színházat favorizálja, amely eltünteti a határt a néző és a színpad közt és amely mintegy bevonja a nézőt, részesévé teszi a darabnak
    • Ugyanakkor azt is fontosnak véli, hogy a mű reflektáljon a modern ember problémájára