Oldhatóság megadható w%-al vagy oldószer mennyit olddal.
Telítetlen oldat: adott p-n és T-n a telített oldatnál kevesebb o.a-t tartalmaz.
Telített oldat: adott p-n és T-n az adott o.a-ból maximálisat tartalmaz.
Túltelített oldat: adott p-n és T-n a telített oldatnál több o.a-t tartalmaz.
Az oldhatóságot magyarázza az anyagiminőség a hasonló-hasonlót old elv miatt.
Az oldódás mennyiségi viszonyait meghatározza:
anyagi minőség
hőmérséklet
nyomás
Azt hogy hőre csökken vagy nő az oldhatóság az oldáshő határozza meg.
Ha az oldáshő pozitív, az oldhatóság nő
Ha az oldáső negatív az oldhatóság csökkenni fog
oH = rH + hH
Endoterm oldódásról beszélünk ha az oldáshő pozitív és a rácsenergia nagyobb mint a hidratációs energia absz. értéke.
Exoterm oldódásról beszélünk ha az oldáshő negatív és a rácsenergia kisebb mint a hidratációhő absz. értéke.
Ha a rácsenergia sokkalnagyobb mint a hidratációs energia absz. értéke akkor nincs oldódás.
A szénhidrogének nemoldódnak vízzel mert a hidratációs energiát nem tudják elégítetni a rácsenergiájuk miatt.
Az ionos vegyületek oldhatóak vízzel mert a hidratációs energiát elégítik ki a rácsenergiájuk.
A leg kisebb kényszer elve szerint: Külső hatással megzavarunk egy dinamikusegyensúlyt ekkor a hatással ellentétes folyamat gyorsul fel és egy másik egyensúly áll fel.