öf.szöv.

• Modernség


  A XIX. század utolsó harmadától napjainkig tartó művelődéstörténeti korszak
• Modernség szakaszai


  • Esztétizmus/klasszikus modernség (1910-ig)
  • Avantgárd (1905-1910-től)
  • Későmodernség (1920-as, 30-as évektől 1960-as, 70-es évekig)
  • Posztmodern/utómodern (XX. század utolsó harmadától)
• Klasszikus modernség


  • Esztétizmus, művészet öncélúsága, esztétikai jellege
  • Megvetik a mindennapiságot, nem hisznek a művészet társadalomformáló erejében
  • Az értékteremtés lehetőségét az esztétikum világába helyezik
• Esztétizmus költészete


  • Képalkotás, formai tökéletességre való törekvés
  • Mondatszerkezet fellazítása
  • Szavak új, nem konvencionális szövegkörnyezetbe helyezése
  • Másodlagos, gyakran rögzíthetetlen jelentések szerepe
• Szimbolizmus


  • Művészeti irányzat, ahol a szimbólum a szöveg központi alkotóelemévé vált
  • Kiaknázza a nyelvi elemek másodlagos értelmeinek lehetőségét (konnotáció)
  • Nem rendelhető hozzá egy jelhez (szimbólumhoz) egy meghatározott jelentés
• Impresszionizmus


  • Pillanatnyi benyomás megragadása és rögzítése
  • Kerüli a közvetlen fogalmiságot, érzelmi, hangulati tartalmakat fejez ki
  • Pillanatkultusz, nominális stílus, zeneiség és hangszimbolika, szinesztéziás képek
• Szecesszió


  • Főként építészeti, iparművészeti, képzőművészeti, kisebb részben irodalmi irányzat
  • Kitüntetett helyzetet tulajdonított az egyéniségnek és a hétköznapiság fölé emelkedő művészetnek
  • Míves megalkotás, hangulati túlfűtöttség, dekoratív motívumhasználat, indázó, füzérszerű szószerkezetek