Az újkor

• Áprilisi törvények

  1848. április 11-én V. Ferdinánd által szentesített törvények, amelyek megalapozták a polgári átalakulást Magyarországon. Többek között kimondták a népképviseleti országgyűlést, a közteherviselést, a kötelező örökváltságot stb.
• Asszimiláció


  Egy népcsoport beolvadása egy másik népbe, annak nyelvének, kultúrájának átvétele által
• Autonómia


  Önrendelkezés, nemzeti önállóság, az adott nemzet belügyeibe más nemzet nem avatkozhat bele
• Cenzúra


  A sajtóban megjelenő cikkek, valamint egyéb nyomdai termékek (könyvek) előzetes vagy utólagos kontrollja
• Cionizmus


  Zsidó mozgalom, hogy a világban szétszóródott zsidók visszatérjenek az ókori Izrael területére, Palesztinába. Alapítója: Herzl Tivadar
• Dualizmus/dualista monarchia


  Kétközpontú államrendszer, két egyenjogú állam által létrehozott állam, amelyben a közös uralkodó jelenti a kapcsolatot. A két központ: Bécs és Budapest
• Dzsentri


  A feudális, birtokos középosztály tipikus képviselője, aki az idők folyamán elszegényedett és emiatt hivatali pályára lépett, de társadalmi rangjához és úri életformájához ragaszkodó nemes. Nemesi származása miatt a polgári rétegeket lenéző, de anyagi helyzete miatt azokra szoruló (pl. házasság) csoport
• Emancipáció


  Egyenjogúsítás. A korszakban a zsidó és a női emancipáció volt aktuális
• Emigráció

  Főként politikai okból történt kivándorlás; a szabadságharc bukása után Kossuth Lajos és még számos magyar hagyta el az országot
• Érdekegyesítés

  A reformprogramnak minél szélesebb társadalmi támogatást biztosítani azáltal, hogy a társadalom különböző rétegeinek – különösen a jobbágyságnak – a csoportérdekeit egyeztetik, illetve egy programban egyesítik
• Függetlenségi nyilatkozat

  1849. április 14-én Debrecenben elfogadott kiáltvány, amelyben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
• Honvédség


  A magyar hadsereg neve
• Húsvéti cikk

  Deák Ferencnek 1865-ben a Pesti Naplóban megjelenő cikke, amelyben felvázolta a kiegyezési tárgyalások alapjait
• Ipari forradalom


  A gazdaság ugrásszerű fejlődése, amely elsősorban új erőforrás felhasználásán, valamint találmányok sokaságán alapszik. A gazdaság átalakulása átformálja a társadalmat és a gondolkodást is. Az I. ipari forradalom az 1780 körül kezdődött és az állati erőforrást gőzre cserélte. A XIX. század második felében terjedt el az elektromosság és a robbanómotor, illetve a II. ipari forradalomban alakult ki a tömegtermelés
• Jobbágyfelszabadítás

  A jobbágyok megváltása az úrbéri terhek alól. Több elképzelés volt a végrehajtással kapcsolatban, pl. önkéntes/kötelező örökváltság
• Kiegyezés

  Magyarország és a Habsburg udvar közjogi megállapodása 1867-ben, amelynek következtében létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Közös ügynek nyilvánították a hadügyet, a külügyet és az ezeket finanszírozó pénzügyet. A kiegyezés alapja a Pragmatica Sanctio, első uralkodó Ferenc József
• Kivándorlás

  Az országot elsősorban anyagi okok miatt elhagyó emberek távozása. A kivándorlás az 1900-as évek első évtizedében volt a legmagasabb. A nemzetiségeket eltérő arányban érintette
• Kommunizmus/Bolsevizmus

  Oroszországban kialakuló, Lenin által vezetett forradalmi baloldali irányzat. Céljuk, hogy a városi nagyipari munkásságra támaszkodva proletárforradalmat robbantsanak ki. Ez 1905-ben még kudarcot vallott, 1917 őszén azonban sikerült átvenniük a hatalmat
• Konzervativizmus


  A francia forradalomra adott reakció, amelynek lényege, hogy a társadalmi feszültségeket kompromisszumokkal, kis változtatásokkal kell csökkenteni, de teljesen megszüntetni nem lehet. Kiemelkedő képviselője Edmund Burke
• Közjogi kérdés

  A jogrendszer azon területének kérdéseit soroljuk ide, melyek közérdekű életviszonyokat szabályoznak, pl. Az állami, közhatalmi funkciók ellátásának kérdései
• Közös ügyek


  A dualista államszervezet azon része, amely a közös uralkodó alatt, a két országrészre együtt vonatkozik. Hadügy, külügy és az ezeket finanszírozó pénzügy
• Közteherviselés


  A nemesi adómentesség eltörlése
• Liberalizmus


  Szabadelvűség, alapeszméje az emberi szabadság. Célja az egyéni szabadság megteremtése, amely alatt az alapvető/emberi jogokat érti. (Legismertebb megfogalmazásainak egyike az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat.)
• Márciusi ifjak


  Az 1848-as forradalom kirobbantói, a Pilvax kávéházban találkozó fiatalok. Közéjük tartozott Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irányi Dániel stb.
• MÁV


  Magyar Államvasutak - Baross Gábor, a "vasminiszter" kezdeményezésére jött létre az állami vasúttársaság 1868-ban
• Millennium


  1896-ban a honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére szervezett országos ünnepségsorozat, amelynek célja a magyar gazdaság fejlődésének és a magyar történelemnek a bemutatása volt
• Munkanélküliség


  Az ipari forradalomban bekövetkező rohamos gépesítéssel a termelésben, a kétkezi munkások tömegével veszítik el állásukat. Ehhez hozzájárul az is, hogy a gyártulajdonosok előszeretettel alkalmaztak nehéz fizikai munkára is nőket, illetve gyermekeket, mert nekik alacsonyabb bért kellett fizetni
• Nacionalizmus


  Célja az azonos nyelvű, történelmű, hagyományú emberek közösségét erősítő ideológia. Kezdeti megjelenése a közös nyelv ápolása, a közös múlt feltárása, később az önálló állam megteremtése
• Nemzetállam


  Egy nyelvű és kultúrájú állam, amelynek állampolgárai ugyanahhoz a néphez tartoznak
• Nemzetiség


  Nemzeti kisebbség, mely létszámát tekintve elmarad a többségi nemzettől és rendszerint saját anyaországgal rendelkezik, de valamely más nemzet fennhatósága alatt él
• Népességrobbanás

  Más néven demográfiai robbanás: egy adott régió, ország népességének ugrásszerű megnövekedése. Alapvetően két oka lehet: a gyermekvállalási kedv és az élveszületések számának növekedése, illetve a halálozási ráta csökkenése (azaz az átlagéletkor megnövekedése)
• Népképviselet


  Széles választójog alapján a választásra jogosult személyek az országgyűlési képviselőket közvetlenül választják
• Népoktatás


  A polgári állam létrejöttével az oktatás szabályozását és mindenkire való kiterjesztését az állam előírja. 1868-ban a népiskolai törvény szabályozta. Nem jelenti az egyházi fenntartású iskolák államosítását
• Nyílt/titkos szavazás

  Az országgyűlési választásokon mindkét eljárást alkalmazták. A nyílt szavazás nagyobb lehetőséget ad a választópolgárok befolyásolására, megfélemlítésére
• Örökváltság

  A jobbágyfelszabadítás formája, többféle módja is lehet. Az önkéntes örökváltság az, amikor jobbágyok a földesurukkal megegyezve megválthatják magukat az úrbéri terhektől és jobbágytelkük tulajdonosaivá válhattak. (1839–40-es országgyűlésen fogadták el.) A kötelező örökváltság pedig az, amikor az állam beavatkozásával, a földesúrnak fizetett kárpótlással megy végbe a jobbágyfelszabadítás. (1848-ban fogadták el)
• Osztályharc


  A kommunizmus történelem-felfogásának lényegi eleme: az emberiség történelme az ősközösségi társadalom felbomlása után, az osztálytársadalmak története, ahol a kizsákmányoló osztályok elnyomták az alávetett társadalmi osztályokat (ókor: rabszolgatartók-rabszolgák, középkor: földesúr-jobbágy, újkor: burzsoázia-munkásosztály), a kommunizmus célja az osztálynélküli társadalom megteremtése, ahol megszűnnek a társadalmi osztályok és mindenki jogokban és vagyonban egyenlővé válik
• Passzív ellenállás


  A szabadságharc leverése után a magyar nemesség jelentős része nem vett részt az államügyek intézésében, nem vállalt hivatalt, hanem a politikától visszavonultan élt, és amikor csak tudta kijátszotta, elszabotálta az állami rendelkezések végrehajtását. Másik kifejezés: passzív rezisztencia
• Polgárháború


  Amikor egy országon belül, azonos nemzethez tartozó, de különböző politikai-gazdasági érdekekkel rendelkező csoportok fegyveres harcot folytatnak egymással szemben
• Polgári állam


  Lényege, hogy a társadalmi feszültségek csökkentése, illetve az életszínvonalának javítása érdekében számos feladatot átvesz az állam az egyéntől. Ennek következtében kialakul az állam közigazgatása, illetve a szolgáltatások köre, ami folyamatosan bővül (pl. oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás stb.). Ehhez szükséges feltételek megteremtése közben az egyházaktól feladatokat von el (pl. anyakönyvezés), illetve az egyénekre kötelezettségeket ró (pl. hadkötelezettség, tankötelezettség)
• Politikai nemzet


  Azon államalkotó nemzet, mely politikai jogokkal rendelkezik, azaz közvetve, vagy közvetlen módon részt vehet az ország törvényeinek kialakításában. Kossuth a reformkor végén kijelentette, hogy Magyarországon egyetlen ilyen nemzet van: a magyar, ezzel szembefordítva a nemzetiségeket