Athén államszervezete, Caesar és Augusztus

• dam bukása
• TOPOGRAFIA


  • Patalaunumi csata, 476 a Nyugatrómai Birodalom
  • a niceai zsinat, 395
  • Alexandria
  • Athén
  • Babilon
  • Betlehem
  • Delphoi
  • Egyiptom
  • Galícia
  • nápoly
  • Marathón
  • Mezopotámia
  • Nílus
  • Olümpia
  • Olümposz
  • Palesztina
  • Pannónia
  • Hispania
  • Hun Birodalom
  • Itália
  • Izrael
  • Jeruzsálem
  • Júdea
  • Kánaán
  • Konstantinápolyi
  • Roma
  • Római Birodalom
  • Spárta
• • Ókornak hagyományosan a Kr. e. 3000 körültól (az elsó városok és az irás megjelenésétőll) a Kr. u. 476-ig (a Nyugatrómai Birodalom megszűnéséig) tartó időszakot
  • Okornak hagyományosan a Kr. e. 3000 körültól (az elsó városok és az irás megjelenésétól) a Kr. u. 476-ig (a Nyugatrómai Birodalom megszűnéséig) tartó időszakotkot
• Athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában


  Az előzmények: a klesizthenészi reform
• Athén a mondai királyság kora után arisztokratikus köztársaságként működött
• • Csak a földbirtokos réteg, görög szóval arisztokrácia tagjai rendelkeztek polgár
  • Csak a földbirtokos réteg, görög szóval arisztokrácia tagjai rendelkeztek polgárjoggal, ami a földbirtokkal együtt öröklődött, azaz a származási (vagy vérségi) elvelv
  • Csak a földbirtokos réteg, görög szóval arisztokrácia tagjai rendelkeztek polgárjoggal, ami a földbirtokkal együtt öröklődött, azaz a származási (vagy vérségi) elvérvényesült
• • Csak arisztokraták vehettek részt a népgyülésen, és csak közülük kerülhetett ki a poliszt (városállamot) vezető kilenc arkhón, valamint a volt arkhónokból álló, ellenőrző tanács, az Areioszpagosz tagjai
  • Csak arisztokraták vehettek részt a népgyülésen, és csak közülük kerülhetett kia poliszt (városállamot) vezető kilenc arkhón, valamint a volt arkhónokból álló,,
  • Csak arisztokraták vehettek részt a népgyülésen, és csak közülük kerülhetett ki a poliszt (városállamot) vezető kilenc arkhón, valamint a volt arkhónokból álló,ellenőrző tanács, az Areioszpagosz tagjai
• Démosz


  • A saját földbirtokkal nem rendelkező, az arisztokraták földjein bérlőként dolgo-
  • zó parasztok, illetve a kézművesek és kereskedők összefoglaló neve
• A démosz tagjai nem rendelkeztek polgárjoggal
• A változásokat a démosz polgárjogi küzdelme indította el
• • A földnélküli parasztok elsősorban földosztást, illetve a szegénységük miatt fő-
  • ként őket sújtó adósrabszolgaság eltörlését követelték, a tengeri kereskedelem fej-
  • lődése miatt meggazdagodó kézművesek és kereskedők pedig az arisztokratákkal
  • megegyező jogokat
• Szolón reformjai


  1. Az athénieket származás helyett vagyon

  2. alapon osztották négy osztályba

  3. A népgyűlésen ettól kezdve mindenki részt vehet

  4. de tisztségeket csak a vagyonosok viselhetnek

  5. Az adósrabszolgaságot és a fennálló adósságokat eltörölte, de földosztást

  6. nem hajtott végre
• • Intézkedései éppen ezért sem az arisztokraták, sem a démosz számára nem vol
  • tak elfogadhatók és polgárháború tört ki. Ez egy időre katonai egyeduralomhoz,
  • türanniszhoz vezetett
• Kleiszthenész reformjai


  1. Minden szabad, felnõtt, athéni férfi egyenlő polgárjogo

  2. kapott

  3. Az athéni polgárokat tíz területi (lakóhelyi) egységbe (phülébe) sorolta be

  4. Az egyes tisztségekre, ill. az egyes testületekbe az athéniak a phülék alapján vol-

  5. tak megválaszthatók vagy sorsolhatók
• • Nem számítottak továbbra sem polgárnak az Athénba költözó bevándorlók
  • (metoikoszok), illetve a rabszolgák sem
• A területi elv váltotta fel a korábbi vagyoni, ill. származási elvet
• • A phülék állították ki a polisz hadseregének egységeit is: a polgárok saját fegy-
  • verzetükkel alkották a pajzzsal és lándzsával felszerelt gyalogoskatonák alakzatát,
  • a falanxot
• Népgyűlés


  • A legnagyobb hatalommal rendelkező intézmény
  • Minden athéni polgár részt vehetett a munkájában
  • Itt hozták a törvényeket, döntöttek háborúról és békéről, itt választották vagy
  • sorsolták a tisztségviselőket
  • Dontése kötelező érvényű, és csak egy másik népgyűlés érvényteleníthette
• Cserépszavazás


  • Sajátos eszköze volt a népgyűlésnek
  • A polgárok arról szavaztak, hogy eg
  • társukat gyanúsítják-e azzal, hogy egyeduralomra (türannisz) tör
  • Ha volt 600
  • érvényes szavazat, akkor az illetőt, akire a legtöbben szavaztak, 10 évre száműzté
  • Athénból
• Ötszázak tanácsa


  • A tíz phülé 50-50 választott (később sorsolt) képviselőjéb
  • állt
  • Feladata a javaslatok előkészítése a népgyűlés számára, ill. a döntések végrehaj-
  • tásának ellenőrzése volt
• Sztratégoszok


  • Eredetileg hadvezérek voltak, minden phale egyet választott
  • Szerepüket a perzsák elleni sikeres háborúk értékelték fel, igyék váltak a polis
  • senyleges irányítóivá
  • Sikeres politikusok (mint pl. Periklész) huzamosabb ideig viselték a tisztséget
  • évente újraválasztották őket
• Esküdtbíróságok


  • Az itélkezés volt a feladata
  • Tagjaikat a polgárok közül sorsolták
• • Az arkhónok és az Areios pagosa jelentősége, ha
  • alma gyakorlatilag megszünt, bár maguk az intézmények tovább müködtek felada
  • aikat a satratégoszok és az ötszázak tanácsa vették át
• Periklész satratégoszi megbízása


  • Az athéni demokrácia fénykorát élte a Kr. e
  • 5. század közepén
• Változások a Periklész-kori demokráciában

  1. A sztratégoszok kivételével (ennél a tisztségnél számított leginkább a szakérte

  2. lem) az összes tisztségviselőt és testuleti tagot választás helyett sorsolták

  3. A tisztségviselók, az esküdtbirák, sót késóbb a népgyűlésen (és a színházban)

  4. megjelent polgárok is napidíjat kaptak
• Demokráciából élő szegények rétege

  • Létrejötte csökkentette a szakértelem
  • jelentóségét, és lehetővé tette a demagógia térnyerését
• • A demokrácia megerősödése időben egybeesett a görög-perzsa háborúkban ara
  • tott győzelemmel: a fiatal demokrácia már a Kr. e. 490-ben vivott marathóni csa-
  • tában bebizonyította erejét, egyben egyenrangúságát az arisztokratikus berendez-
  • kedésű katonaállammal, Spártával
• • A periklészi demokrácia már a korabeli görög világban egyeseknek követendő,
  • másoknak elrettentő példának számított
• Római köztársaság


  • Működése
  • Kezdetben a származási elv érvényesült: a polgárjo
  • rendelkező földbirtokosokat nevezték patriciusoknak, a polgárjoggal nem rend
  • kező, földnélküli paraszti bérlőket, valamint a kézműveseket és kereskedőket ped
  • plebejusoknak
• Változások a római köztársaságban

  1. Evszázados folyamat során a plebejusok is megszerezték a polgárjogot

  2. A származási elv háttérbe szorult, és egymás mellett, párhuzamosan érvényesült a ve

  3. gyoni és a területi elv

  4. Két népgyűlés működött egymás mellet

  5. Vagyoni alapon szervezett népgyűlés

  6. Területi alapon szervezett népgyűlés
• Tisztségviselők a római köztársaságban

  • Mindig csak egy évre és legalább párosával választották, hogy
  • elkerüljék az egyeduralmat
  • Fizetést nem kaptak, így csak vagyonosok vállaltak hi-
  • vatalt
• Consul


  A legfontosabb tisztség viselője, a városállam irányítója és a hadsereg vezetője
• Dictator


  • Válsághelyzetben a consul fél évre kinevezhetett, aki teljhatalom
  • mal rendelkezett
• Censorok


  • Ötévente választottak, akik a népszámlálást és a vagyonbecslést vé-
  • gezték, és ez alapján osztották centuriákba a polgárokat
• Senatus


  • A volt hivatalnokokból álló vének tanácsa a külügyeket intézte és
  • az államkincstárat felügyelte
• A területi alapon szervezett népgyűlésen a szavazás törzsenként történt, így ott a származás vagy vagyon nem számított
• A vagyoni alapon szervezett népgyűlésen választották a fontosabb tisztségviselőket, a területi alapon szervezett hozta a törvényeket
• A tisztségviselőket mindig csak egy évre és legalább párosával választották, hogy elkerüljék az egyeduralmat
• A tisztségviselők nem kaptak fizetést, így csak vagyonosok vállaltak hivatalt
• A legfontosabb tisztség viselője, a városállam irányítója és a hadsereg vezetője a két consul volt