Foci

• Állam


  Politikailag független, nemzetközileg elismert, határokkal körbevett földrajzi egység
• Államhatárok típusai


  • Természetes határok
  • Mesterséges határok
• Természetes határok


  Történelmileg kialakult, gyakran természeti akadályokat követő (folyó, gerinc) határok
• Mesterséges határok


  Politikai döntéssel meghúzott határok, sokszor a szélességi-hosszúsági köröket követve (volt gyarmatokon, nagy egyöntetű tájakon gyakoriak)
• Államformák


  • Monarchia
  • Köztársaság
• Köztársaság


  Államfőjét és parlamentjét adott időre, választással jelölik ki
• Egyközpontú köztársaság


  Egy parlamentje van (Magyarország, Argentína, Egyiptom, Franciaország)
• Szövetségi köztársaság


  Minden tagállamnak vagy tartománynak saját törvényhozása van, és csak az egész állam működését biztosító szervek (pl. külügy) központosítottak (USA, Németország, Dél-Afrikai Köztársaság, Brazília, India)
• Monarchia


  Uralkodói örökletes hatalommal rendelkeznek
• Abszolút monarchia


  Az uralkodó az államhatalom egyetlen birtokosa, és felségjogok illetik meg (ma már ritka, pl. Brunei, Szaud-Arábia)
• Alkotmányos (parlamentáris) monarchia


  Az uralkodó felségjogait az alkotmány korlátozza, hatalmát pedig választott parlamenttel osztja meg (Nagy-Britannia, Norvégia, Japán, Kuvait, Ausztrália)
• Gazdasági fejlettség


  Kihat a lakosság életszínvonalára: a fejlett országok sok lakosa jómódban él, míg a fejletlen államok népességének nagy része nélkülöz
• Gazdasági növekedés


  A társadalom által előállított javak és szolgáltatások értékének emelkedése, ami a gazdasági mérőszámok éves (%-os) növekedési rátájával is jellemezhető
• GDP (Gross Domestic Product)


  A bruttó hazai termék, az ország egy év alatt előállított termékeinek és szolgáltatásainak összértéke
• GNP (Gross National Product)


  A bruttó nemzeti termék, amely a GDP-n túl az ország nemzetközi pénzügyleteinek értékét (az országba egy év alatt befolyt és kiáramlott jövedelem különbségét) is figyelembe veszi
• Fejlettségi csoportok


  • Alacsony jövedelmű országok
  • Közepes jövedelmű országok
  • Magas jövedelmű országok
• Alacsony jövedelmű országok


  GNP-je nem haladja meg a 750 USD/főt (átlaguk 410 USD/fő)
• Közepes jövedelmű országok


  GNP-je 750 és 9300 USD/fő között van
• Magas jövedelmű országok


  Átlagos GNP-je több mint 25000 USD/fő
• Legnagyobb jövedelmű államok


  • Szingapúr
  • USA
  • Dánia
  • Japán
  • Norvégia
  • Svájc
• Fejlett országok


  Többpárti demokrácia, jövedelmük magas, gazdasági ágaik összefonódása erős, infrastruktúrájuk fejlett, előnyük a legmodernebb iparágakban a legnagyobb, irányító szerepük van a világgazdaságban, nemzetközi szervezetekben
• Fejlődő országok


  Alacsony, részben közepes jövedelmű államok, változatos politikai berendezkedéssel, perifériális helyzetűek, a világgazdaságnak csak passzív résztvevői, gazdasági kettősség (dualizmus) jellemző rájuk
• Tervutasításos gazdaság


  Az állam döntötte el, miből mennyit termeljen a gazdaság, majd a javakat összegyűjtötte és újraosztotta (központosított újraelosztás), a termelőeszközök az állam tulajdonában voltak, ő döntött a termékek áráról, az alkalmazottak béréről és a külkereskedelemről egyaránt
• Piacgazdaság


  A kereslet-kínálat dönti el a termékek árát, a javak és termelőeszközök többsége magántulajdonban van, a profit maximalizálása a magánvállalkozásokat folyamatos fejlesztésre és versenyre ösztönzi, a pénz központi szerepet tölt be
• Az állam szerepe a piacgazdaságban

  • Biztosítja a piaci verseny lehetőségét
  • Fenntartja az össztársadalmi érdekeket
  • Érvényesíti a társadalmi igazságosság elvét
• A világgazdaság kialakulása


  1. Ókor és középkor: minimális gazdasági kapcsolatok

  2. 16.-18. század: gyarmatosítás, tőkés gazdaság kialakulása

  3. 18.-19. század: ipari forradalom, gyáripar, tömegtermelés, nemzetgazdaságok kialakulása

  4. 19. század: európai államok és gyarmatok közötti kereskedelem, nemzetközi munkamegosztás

  5. 20. század első fele: nagyvállalatok monopolhelyzetbe jutása
• A 18.-19. században az ipari forradalommal együtt megjelent a gyáripar és a tömegtermelés, így jóval nagyobb mennyiségű áru kerülhetett a fellendülő nemzetközi kereskedelembe
• A 19. század során az államok határain belül zajló gazdasági tevékenységek egységes rendszerré váltak, vagyis létrejöttek a nemzetgazdaságok: ekkor a cél a nemzeti piacok létrehozása volt, így az államokon belül megszüntették a gazdasági korlátokat (pl. belső vámokat), és megpróbálták megvédeni a gazdaságot a kívülről érkező negatív hatásoktól
• A 19. században az európai államok és a gyarmatok közötti kereskedelem vált a legfontosabbá; megszilárdult a nemzetközi munkamegosztás, és a 20. század elejére szinte minden állam bekapcsolódott a világgazdaságba
• A 20. század első felében a cégek közötti versenyből olyan nagyvállalatok kerültek ki, amik egy-egy iparágban monopolhelyzetbe jutottak (ez volt a monopolkapitalizmus ideje)
• A felhalmozott tőkét a gyarmatokon fektették be – így kezdődött el a nagyszabású tőkekivitel
• A második világháború után két fontos változás történt: a gyarmati rendszer felbomlott, a Szovjetunió és az USA között pedig politikai-katonai ellentét, „hidegháború" kezdődött el
• Ezzel a két oldal közötti gazdasági kapcsolatok is meggyengültek, és az országok három csoportra oszlottak fel
• A tőkés országok a piacgazdaság elvén működő többpárti demokráciák voltak, míg a szocialista országok egypártrendszerre épülő, tervutasításos gazdaságú államok, akik főként a Szovjetunióval kereskedtek
• Végül a fejlődő országok (a „harmadik világ országai") azokat a főleg afrikai, latin-amerikai és ázsiai volt gyarmatokat jelentették, amelyek frissen önállósulva fejletlen gazdasággal rendelkeztek, és fokozatosan az egyik vagy másik politikai-gazdasági rendszerhez csatlakoztak
• Ezekben az évtizedekben a világgazdaságot az államok szintjén (vagy nagytérségi szinten, pl. DK-Ázsia) volt érdemes vizsgálni (lokalizálni), mert a termelés általában egy-egy országon belül ment végbe, és a külkereskedelem is az országok közti megállapodásokkal zajlott (mivel a nemzetgazdaságokat vámok és kvóták védték)
• A világgazdaság alatt ezért eredetileg a nemzetgazdaságok összességét és kereskedelmi kapcsolatait értették – ez a megfogalmazás a 70-es évekig érvényes volt
• A 20. század végére a világgazdaság hagyományos felfogása elavult; ma egy átmeneti időszakban élünk a nemzetállamokból álló és a teljesen globális világgazdaság állapota között
• A globalizáció a kapitalizmus világrenddé válását, a gazdasági termelés egész világra kiterjedő szervezését jelenti
• A nemzetgazdaságok szerepe lecsökkent a transznacionális vállalatokkal és a nemzetközi pénzügyi tevékenységgel szemben