Töri Érettségi

• Arisztokratikus köztársaságból másfél évszázad alatt alakult ki a körvetlen demokráciára épülő athéni polisz (- városállam).
• írásba foglalták a törvényeket, az arisztokrácia (= született előkelő) nem önkényeskedhetett a démosz (- nép: kereskedők, iparosok, hajósok, halászok, parasztok) felett.
• Szolón vagyon szerint négy csoportba sorolta a szabad athéniakat, akik ez alapján tölthettek be politikai és katonai szerepet, szavazhattak a népgyülésen (- a közvetlen demokrácia legfontosabb döntéshozatali szerve). A szegényebbek is politikai jogokat nyertek, és az esküdtbíróság tagjai is lehettek. Szolón eltörölte az adósságokat és az adósrabszolgaságot.
• Bövült az Akropolisz (- szentélyek várhegye), rajta a Pallasz Athéné tiszteletére emelt Parthenón és a kikötő. Ez munkalehető séget teremtett a démosznak, költségeit a gazdagok állták.
• Athén és kikötője vonzotta a bevándorlókat (a metoikoszok), bár ök magas adót fizettek, kézműves termékeket exportáltak, gabonát, fűszereket importáltak.
• Megreformálta Athén politikai berendezkedését Kr. e. 508-ban, továbbfejlesztve ezzel a demokrácia (- démosz, azaz a nép uralma) intézményeit. Tiz új közigazgatási egységet (a phülé) szervezett Attikában. Az arisztokraták befolyása csak a birtokaikat magá ban foglaló részeken érvényesülhetett, ami azért fontos, mert a politikai intézményekben (népgyűlés, 500-ak tanácsa, a bulé) a polgárok phülék szerint szavaztak.
• A legtöbb tisztséget sorsolással töltötték be, a sztratégoszt (-had vezért) választották.
• Kleiszthenész bevezette a cserépszavazást a zsarnokság megelő zésére, 6000 érvényes szavazat esetén a legtöbb szavazatot kapó személyt tíz évre száműzték a városból.
• A görög-perzsa háborúban gyöztes Athén hatalmának alapját cós flottája képezte, melynek kiépítése a démoszt munkához juttatta. A harcok történetét Hérodotosz írta meg.
• Kr. e. 5. század közepén reformjavaslatai és szónoki képesség miatt népszerů Periklész 15 éven át irányíthatta sztratégo a városállamot.
• Javaslatára vezették be a napidíjat, amit a 6000 fös esküdtbíróság és az ötszáz fős bulé (-törvény-előkészítő és ellenőrző tanács tagjai és a színházba járók is kaptak.
• A teljes jogú polgárok, vagyis a felnőtt, szabad. athéni születésűrű férfiak (kb. 25-30 ezer fő) évente 40 alkalommal is tanácskoztak a népgyűléseken (-ekklészia), amelynek hatáskörébe tartozott a törvényhozás, a szövetségkötés más poliszokkal, a mintegy 75 ezer bevándorlóra kirótt adó mértékének megállapítása.
• A polisz államszervezetében jelentős szerep jutott az 500 fos tanácsnak ( bulé is), melynek tagjait évente sorsolták a phülékba a 30. életévüket betöltött polgárok körül. Ellenőrizte a tisztség viselők munkáját, irányitotta az illam pénzügyeit, összeállitotta a népgyülés napirendjét, a törvénytervezeteket, 50 tagja állandóan ügyeletet tartott a gyors döntéshozás biztosítására. Az arkhónok szerepe jelentéktelenné vált Periklész korára. A pénzügyekért egy 10 fős testület volt a felelős.
• A teljes jogú athéniak adómentességét lehetővé tette: az iparból és a kereskedelemból befolyó nyereség, a rabszolgamunka, az ezüstbányák bevételei, a perzsaellenes déloszi szövetség tagjai által befizetett adók.
• A politikai jogok csak a polisz lakóinak mintegy 10%-ára terjed tek ki, nem érintette: a nöket, a bevándorlókat és a rabszolgákat, Arisztotelésznek fenntartásai voltak a demokráciával kapcsolat-ban. A filozófia másik nagy alakja, Platón az ideatant dolgozta ki.
• játékokat az olümpiai stadionokban. Istentiszteleteken kívül kocsi hajtás, birkózás, lovaglás, dcrusa, ökölvívás, stadionfutás szerepelt az 5 nap programjában. A versenyek előtt jósoltartak, a leghiresebb a del phoi jouda vult.
• Az önálló temploma Zeusz-szentély volt, az Akropoliszon. A szentélyek a vallásosságot mutatták, a görög építészet jellegzetes téglala alakú, oszlopos épületek voltak.
• A perzsa háborúk után Periklész szent hegyként építtette újjá az Akropoliszt; rajta színház és templomok sora; leghíresebb a Parthenon, benne Athéné szobrával.
• A görögök életében a teátrumok kultikus szereppel bírtak, mivel katarzis elérésében bíztak. Domboldalakba, félkörívesen, lépcsőze tesen, jó akusztikával építkeztek.
• A nézőtérbe benyúló, kör alakú színpadot oszlopcsarnokos, több szintes épület zárta (= szkéné).
• Diadalívek, emlékoszlopok, domborművek


  • Tetteiket dicsőítik
• Társasági élet


  • Közfürdő; padlófűtéssel, meleg és hideg vizes medencékkel
  • Kilométerekről többemeletes, boltíves vízvezetéken szállították a vizet
  • Padlókat mozaikok fedték
• Festett falakat, freskókat őrzött meg Pompeii vulkáni hamuja
• Árnyas villák, átriumos (belső udvaros) lakóházak

  • Tetejük összegyűjtötte az esővizet
• A Pantheon keresztény templommá alakítva épségben fennmaradt, bolthajtással kialakított kupolája évszázadokon át mintául szolgált
• Utak


  • Precíz, rétegezett, nagy kölapokkal fedett
• Itálián kívüli határvédelmi rendszere, a limes (erődökkel megerősített fal a határon), mintegy 6000 km hosszú
• Politikai szándékból a belső béke biztosítására is építkeztek: gladiátori játékokra alkalmas cirkuszokat, kocsiversenyre alkalmas stadionokat, tízezreket befogadni képes amfiteátrumokat (fedetlen lelátóval körbevett játéktér)
• Római-kori maradványok az egykori Pannonia provinciában

  • Aquincumban (Óbuda): amfiteátrum, fórum
  • Savariában (Szombathely): Isis szentély, Borostyánát
  • Sopianében (Pécs): ókeresztény sírkamrák
• A zsidó vallás az első monoteista (egyistenhitű) vallás, nem hittérítő, a zsidó közösségek tagjaikat anyai ágon tartják számon
• Hitük szerint Mózes szövetséget kötött Istennel. Bizonyítéka két kőtábla a Tízparancsolattal
• Tóra


  Az isteni tanításokat szent könyvbe gyűjtötték össze, melynek része a Tóra (Törvény = Mózes 5 könyve, ami a Biblia első 5 könyve is, ez az Ószövetség/ - Héber Biblia)
• A Tóra betartása jelenti a zsidóság fő összetartó erejét. A Tóra-tekercset minden évben végigolvassák az istentiszteleteken
• Kánaán területére az egyiptomi fogság után vándoroltak be a zsidók a Kr. e. 16-13. században


  1. Dávid király és fia, Salamon uralkodása alatt élte Izrael a fénykorát a Kr. e. 10. században, ekkor épült fel a jeruzsálemi Templom

  2. A hódító babiloniak felégették a Templomot, a nép zömét kitelepítették (babiloni fogság)

  3. Az ország kettészakadt, a déli rész Júdea (ezt nevezik Palesztinának a II. világháborúig), az északi, a nagyobb rész Izrael
• Megkezdődött a diaszpórában (szétszórva, csoportosan élnek) való lét
• A Római Birodalom is leigázta a zsidókat, akik fellázadtak, emiatt büntetésül a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet Kr. u. 70-ben


  A Templomból egy faltöredék fennmaradt, a Siratófal, amely ma a zsidó vallás szent helye
• Judaizmus


  • A zsinagógák (imaházak), a rabbik (vallási tanítók) és a hagyományok váltak a zsidó élet fenntartóivá
• Péntek naplementétől szombat naplementéig tart a "szombat"

  Tilos a munka, a napot imádkozással, szent könyvek tanulmányozásával kell tölteni, ezért már az ókor óta minden fiút megtanítanak Tórát olvasni
• Az Arab-félszigeten Mekkában a Kába-követ tisztelték (iszlám szentély, a falban egy meteoritkő, hitük szerint Allah keze itt a földet érintette, ezért a kő érintésével Istennel kerülnek kapcsolatba)
• Itt született Mohamed. Szegénységet is hirdető prédikálását kezdetben nemtetszéssel fogadták a mekkai kereskedők, akik elűzték a városból