KFT

• Korlátolt felelősségű társaság


  Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
• A korlátolt felelősségű társaság elnevezés nem pontosan fedi a társaság jellegét. A tagok felelőssége ugyanis a kft-nél korlátozott, a társaság felelőssége korlátlan, mivel a társaság felel a kötelezettségeiért a hitelezők irányában a teljes vagyonával.
• Tag felelőssége

  A tag felelőssége a társasággal szemben közvetett, elsősorban a törzsbetétjének szolgáltatására terjed ki. Ha a tag a törzsbetétjének teljes összegét még nem szolgáltatta, akkor a társaság hitelezője közvetlenül nem fordulhat a tag ellen törzsbetétje hátralékos összegének megfizetése iránt.
• Kivételek a tag korlátozott felelősségi szabályai alól

  • A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag felelőssége a szolgáltatástól számított 5 éven át áll fenn
  • Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatják el a társasággal, vagy akik a létesítés során egyébként csalárd módon jártak el
  • Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy a tagoktól elvárható gondnokság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti, szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő károkért
• Kft alapítása


  A kft alapításánál a zártkörűség szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a tagok a nyilvánosság kizárásával, mintegy egymást megkeresve és közösen megállapodva hozzák létre a társaságot.
• A már működő kft tagja üzletrészét újsághirdetés útján nyilvánosan értékesítheti.
• Törzsbetét


  A tagok vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli hozzájárulás és nem pénzbeli hozzájárulás (apport). A vagyoni hozzájárulás minden korlátolt felelősségű társaság esetében kötelező.
• Törzstőke


  A tagok törzsbetéteinek összessége, ennek összege legalább 3 millió forint.
• A Ptk. ismét 3 millió forintra emelte a törzstőke minimális összegét. E szabályozás célja, hogy ezzel védje a hitelezői érdekeket és visszatartsa a tagok mögöttes helytállási kötelezettségét kizáró társasági formákból azokat a vállalkozásokat, amelynek tagjai nem képesek vagy nem hajlandóak elegendő induló tőkét biztosítani a társaság számára.
• Törzstőke feltöltése a társaság nyereségéből

  1. A társasági szerződésben meg kell határozni a törzstőke és a törzsbetétek összegét, de azt a tagoknak nem kell befizetniük a társaság részére, hanem annak eredményes működése során megtermelt nyereségből lehet megteremteni a fedezetet

  2. A társaság mindaddig nem fizethet a tagok részére osztalékot, amíg a megtermelt és a társaság számára visszatartott nyereség nem fedezi a törzstőke teljes összegét

  3. Amíg a visszatartott nyereség nem fedezi a törzstőkét, a tagokat nem illeti meg a korlátozott tagi felelősség kedvezménye, vagyis személyesen is helyt kell állniuk a társaság tartozásaiért
• Pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása

  1. Ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem kell befizetni, a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből fizetheti meg

  2. Ha a társaság a nyilvántartásba vételétől számított 2. teljes – 12 hónapot magában foglaló – üzleti év végéig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására nem került sor, a tag a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulását a társaság nyilvántartásba vételétől számított 2. teljes – 12 hónapot magában foglaló – üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül köteles rendelkezésre bocsátani
• Apport teljesítése


  1. A nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor nem kell teljes egészében rendelkezésre bocsátani, ennek időpontját a társasági szerződésben kell meghatározni, de legkésőbb a társaság nyilvántartásba vételétől számított 3 éven belül rendelkezésre kell bocsátani

  2. A törvény továbbra sem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, kizárólag apporttal is lehet kft-t alapítani

  3. Ha az apport értéke eléri a törzstőke felét, vagy annál több, akkor ezeket a betéteket már az alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani
• Apport


  Nem pénzbeli hozzájárulás
• Apport teljesítése


  1. Nem pénzbeli hozzájárulást nem kell teljes egészében rendelkezésre bocsátani az alapításkor, időpontját a társasági szerződésben kell meghatározni

  2. Legkésőbb a társaság nyilvántartásba vételétől számított 3 éven belül rendelkezésre kell bocsátani

  3. Nem lehet eltérni a társasági szerződésben
• Törvény nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, kizárólag apporttal is lehet kft-t alapítani
• Ha az apport értéke eléri a törzstőke felét, vagy annál több, akkor ezeket a betéteket már az alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani
• Üzletrész


  A kft egyik lényeges jellemzője, a tagok törzsbetétjéhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége
• Üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik
• Ha a tagnak több üzletrésze van, a társasággal szemben akkor is egy tagnak számít
• Üzletrész mértéke


  A tagok törzsbetétjéhez igazodik, az alapításkor megegyezik a törzsbetét értékével, később eltérhet attól
• Azonos mértékű üzletrészek azonos tagsági jogokat testesítenek meg
• Társasági szerződés eltérő rendelkezéseket tartalmazhat az üzletrészek jogosultságairól
• Egy tagnak több üzletrésze is lehet, kivételes helyzetekben
• Több tulajdonos esetén


  Tulajdoni hányaduk szerint gyakorolhatják jogaikat, a társasággal szemben egy tulajdonosnak számítanak
• Üzletrész átruházása


  1. Tag joga, hogy üzletrészét a társaság tagjaira szabadon átruházza

  2. Ha kívülálló személyre kívánja átruházni, előfeltétel, hogy törzsbetétjét teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsássa

  3. Elővásárlási jog a tagokat, a társaságot, és a taggyűlés által megjelölt személyt illeti meg ebben a sorrendben

  4. Átruházási szerződés írásbeli formához kötött, de nem igényel társasági szerződés módosítást

  5. Új tulajdonos köteles bejelenteni a tulajdonosváltozást és nyilatkozni a társasági szerződés elfogadásáról
• Üzletrész átruházása tagok között

  1. Szabadon átruházható

  2. Elővásárlási jog a tagokat illeti meg üzletrészeik arányában
• Üzletrész átruházása kívülálló személyre


  1. Előfeltétel, hogy a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta

  2. Elővásárlási jog a tagokat, a társaságot, és a társaság által kijelölt személyt illeti meg ebben a sorrendben

  3. Elővásárlási jog a tagokat üzletrészeik arányában illeti meg

  4. Társaság beleegyezése szükséges, ha a társasági szerződés előírja

  5. Társasági szerződés nem zárhatja ki érvényesen az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházását kívülálló személyre
• Jogvesztő határidő


  Éves határidő, amelyen belül pert lehet indítani
• Üzletrész átruházása


  1. Tag ajánlat közlésétől számított 15 napon belül nyilatkozik

  2. Társaság vagy kijelölt személy ajánlat közlésétől számított 30 napon belül nyilatkozik
• Társaság beleegyezése üzletrész átruházásához

  1. Taggyűlés dönt a beleegyezés megadásáról

  2. Ha társaság 30 napon belül nem nyilatkozik, beleegyezést megadottnak kell tekinteni
• Semmis a társasági szerződés azon rendelkezése, amely 30 napnál hosszabb határidőt biztosít a társaság beleegyezéséhez
• A társasági szerződésben az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki
• Üzletrész átruházásának bejelentése


  1. Megszerzőnek 8 napon belül be kell jelenteni a társaságnak

  2. Bejelentés közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban

  3. Mellékelni kell az üzletrész átruházási szerződést

  4. Nyilatkozni kell a megszerzés tényéről és a társasági szerződés elfogadásáról
• Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyából eredő jogai és kötelezettségei a megszerzőre szállnak át
• A tagváltozás a bejelentéstől hatályos és az üzletrész új jogosultját a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogok és terhelik az azzal járó kötelezettségek
• Üzletrész felosztása


  1. Taggyűlés hozzájárulása szükséges

  2. Lehetővé teszi, ha vevők nem közös tulajdont akarnak, vagy ha többen öröklik az üzletrészt
• Üzletrész felosztása


  Az egy tagsági jogot megtestesítő üzletrészt több részre osztják fel, így több egyéni tagsági jog keletkezik
• Saját üzletrész


  A gazdasági társaság tulajdonában lévő üzletrész
• A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészt az alapításkor nem szerezhet, erre csak a bejegyzést követően van lehetőség, ha a taggyűlés így dönt
• A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg