Táplálkozás

• Előbél


  A tápanyagok felvétele és fizikai feldolgozása, azaz felkészítése a kémiai emésztésre
• Előbél részei


  • Szájüreg
  • Garat
  • Nyelőcső
  • Gyomor
• Szájüreg


  Fogakat tartalmaz, amelyek élő szövetekből épülnek fel
• A felnőtt emberek teljes fogazata 32 fogból áll
• Tejfogak


  A csecsemők szájában először megjelenő fogak, számuk 20
• Fogváltás


  A tejfogak fokozatos kihullása, helyükön a maradandó fogak nőnek ki
• Fogképlet


  A fogak típusát és számát jelölő formula
• Nyelv


  Harántcsíkolt izomszövetből álló szerv, szerepe van az ízlelésben és a hangképzésben
• Nyál


  Semleges kémhatású emésztőnedv, amely nyálkaanyagot és amiláz enzimet tartalmaz
• Nyelés


  1. A lágy szájpad fölfelé zárja az orrüreg felé vezető nyílást

  2. A gégefedő lezárja a légcsövet

  3. A falat a nyelőcsőbe kerül
• Nyelőcső


  A mellüregben a szív mögött húzódó szerv, amely a gyomorba torkollik
• Gyomor


  Az előbél utolsó, tágas szakasza, feladata a táplálék tárolása és továbbítása, valamint a fehérjék emésztése
• Gyomornedv


  A gyomor nyálkahártyájában termelődő, savas kémhatású, pepszint tartalmazó emésztőnedv
• Középbél


  A patkóbél, az éhbél és a csípőbél szakaszait foglalja magában
• A patkóbélbe ömlik a máj által termelt epe és a hasnyálmirigy által termelt hasnyál
• Pepszin


  Ami a táplálékkal felvett fehérjék hidrolízisét katalizálja. Működésképtelen, inaktív előanyag, pepszinogén formájában képződik, ami csak a gyomor üregében, savas kémhatású közegben aktiválódik, alakul pepszinné.
• Nyálka


  Bevonja a gyomor belső felszínét, így óvja azt a megemésztődéstől.
• Nyál- és gyomornedv-termelés


  1. Táplálék íze ingerli

  2. Feltételes reflexek szabályozzák
• Gyomor fala


  • Vastag simaizomrétegeket tartalmaz, erőteljes mozgása összekeveri a táplálékot a gyomornedvvel, és továbbítja a pépessé váló gyomortartalmat a középbélbe.
• Középbél szakaszai


  • Patkóbél
  • Éhbél
  • Csípőbél
• Epe


  Fontos emésztőnedv a zsírok feldolgozásában, az epehólyagban tárolódik. Epesavakat tartalmaz, amelyek stabilizálják a zsírok emulzióját.
• Hasnyál


  Emésztőenzimeket tartalmaz, amelyek szinte minden emészthető tápanyag hidrolízisében részt vesznek.
• Emésztés


  1. Poliszacharidok és fehérjék emésztése két lépcsőben történik

  2. Végső emésztést a bélhámsejtek membránkötött enzimei végzik
• Bélbolyhok


  A középbél falában található kesztyűujjszerű nyúlványok, amelyek rendkívüli mértékben megnövelik a bél felszívó felületét.
• Máj


  • A szervezet legnagyobb mirigyes szerve, sok fontos funkciója között például a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen epét termeli
  • Méregtelenítő folyamatokban is szerepet játszik
• Felszívódott anyagok


  A májkapuvéna útján jutnak a májba, ahol a májsejtek dolgozzák fel őket
• A középbélben nagy mennyiségben felszívódott glükózból a májsejtekben raktározott szénhidrát, glikogén képződik.
• Anyagok kicserélődése a vér és a májsejtek között


  1. Tápcsatornában felszívódott és a májkapuvéna útján szállított anyagokat a májsejtek dolgozzák fel

  2. Mérgező anyagok egy része itt alakul át

  3. Méregtelenítő folyamatok nem hasznosítható termékei a vérbe kerülnek, majd végül a vese kiválasztja őket

  4. Kémiailag át nem alakítható méreganyagokat a májsejtek hosszú ideig tárolhatják
• Máj


  • Mikroszkopikus egységei a lebenykék
  • Hajszálerek a lebenykék közepén futó kisvénákba szedődnek össze, amelyek a nagy májvénába torkollanak
• A májsejtekben raktározott szénhidrát, glikogén képződik a középbélben nagy mennyiségben felszívódott glükózból
• Étkezést követő felszívódás után

  A májból kilépő vénában alacsonyabb a szőlőcukor koncentrációja, mint a májkapuvérben
• Glikogén lebontása


  Szőlőcukorrá bomlik, és a vérbe, onnan utána a működő szövetekbe, pl. vázizmokba, idegsejtekbe jut
• Szénhidrátszegény táplálkozás esetén a máj képes az aminosavak szénláncából és az erjedés során képződő tejsavból is glükózt szintetizálni (glukoneogenezis)
• A máj központi jelentőségű a vércukorszint szabályozásában
• Fehérjeszintézis a májsejtekben


  1. Bennük képződik a vérplazma fehérjéinek jelentős része (pl. az albuminok, a protrombin és a fibrinogén)

  2. A lebontásra kerülő aminosavak nitrogéntartalma a májban karbamidba épül be, ami a vérkeringéssel a vesébe jut, és így a vizelettel távozhat a szervezetből

  3. A nukleotidok purinbázisainak egyik lebontási terméke, a húgysav szintén a májban képződik, és a karbamidhoz hasonló úton jut ki a testből
• A májat méltán szokták a szervezetszintű anyagcsere központjának nevezni
• Az utóbélben szerves anyagok gyakorlatilag már nem szívódnak fel, csak ionok és víz, ezért a béltartalom itt besűrűsödik, végül kialakul a széklet
• Az utóbél részei


  • Vakbél
  • Vastagbél
  • Végbél
• Az utóbél belső felszíne nyálkahártyája redőzött, de bélbolyhok itt már nincsenek
• Az utóbélben igen nagy számú szimbionta baktérium él, összességüket a bél mikrobiomjának (mikrobiótájának) nevezzük