Irodalom: műfajok

• Szempontok a verselemzéshez

  • Bevezetés
  • A vers témája, hangneme
  • Műfaj
  • Cím
  • A vers szerkezete és tartalma
  • A vers formája
  • Költői képek, alakzatok
  • Stílus
• A vers témája, hangneme

  Miről szól, mi a fő üzenete?

  Több témája is lehet pl.: szerelem, kitartás, bánat, emlékezés, egy táj leírása, saját hangulata stb.

  Hangneme: boldog, lelkesítő, negatív, pozitív, feszült, csodálkozó, szomorú, személyes, stb.
• Műfajok

  • Dal
  • Elégia
  • Óda
  • Himnusz
  • Ars poetica
  • Epigramma
  • Episztola
  • Rapszódia
  • Tájleíró költemény
• Cím

  Témajelölő: a cím nagyjából fedi az egész vers témáját

  Motivikus: csak egy bizonyos motívumot emel ki a szövegből, nem az egész témára vonatkozik

  Műfajjelölő: pl. Elégia egy rekettye bokorhoz, Nemzeti dal, Hymnus
• A vers szerkezete és tartalma

  • Hány versszakból áll?

  Milyen a vers mondatszerkesztése? (hány mondatból áll? kérdő, felkiáltó, felszólító mondatok vannak-e)

  Keretes a vers szerkesztése? (az első és utolsó gondolatok-sorok megegyeznek, a cím is alkothat egy keretet)

  Hány részre tudjuk osztani tartalmilag?

  Miről szólnak az egyes versszakok? Hol van fordulópont, esetleg ellentét?

  Mi a fő gondolata, üzenete?

  Mennyire érződik a költő egyénisége? Mennyire írja bele magát a versébe? Van-e életrajzi utalás a sorokban?

  Milyen elven halad előre a szöveg? pl.: időrendben, gondolatmenetet követve, térviszonyokat követve (tájleírásnál)

  Van-e megszólítás a szövegben? Kihez szól?

  Van-e benne ismétlés? (az ismétlésnek nyomatékosító szerepe van)

  Van-e benne refrén?

  Van-e benne soráthajlás, fokozás, tetőpont, megoldás?

  Van-e benne halmozás, felsorolás?
• A vers formája

  • Verselése: időmértékes, hangsúlyos

  Rímelése: páros rím, keresztrím, félrím, bokorrím, ölelkező rím

  Verssorok: hány szótagból állnak? Egyformák? Rövidek/hosszúak?
• Költői képek, alakzatok

  • Metafora

  Hasonlat

  Megszemélyesítés

  Szimbólum

  Szinesztézia

  Ellentét

  Alliteráció

  Hangszimbolika

  Ismétlés

  Refrén
• Stílus


  A fő versstílusokat fel kell ismerni, jellemzőit leírni, és meg kell indokolni a versből vett példákkal, hogy miért az adott stílus jellemzi a verset.
• Ellentét


  • Lehet szembeállítás (pl.: rabok legyünk vagy szabadok - jelen-múlt szembeállítása)
  • Lehet ellentmondás (pl.: szomjan halok a forrás vize mellett)
  • Lehet szavak között, a gondolatmenetben, a vers első és második fele közt, vagy a cím és a vers között
• Alliteráció


  Az egymást követő szavak ugyanazzal a hanggal kezdődnek (pl.: hallgatják halkan a harmonikát)
• Hangszimbolika


  A vers szavainak hangjai hangulatot sugallnak. Akkor van jelen, ha túlsúlyban vannak egy-egy sorban a lágy hangok (h,j,l,f...), kemény/pergő hangok (p,b,d,k,t,r...) vagy a csengő hangok (cs,z,zs,s,dzs...)
• Ismétlés


  Lehet szó, sor vagy versszak ismétlése, nyomatékosító szerepe van, a vers szerkesztési elve is lehet az ismétlések mentén haladás
• Refrén


  A versszakok végén vagy elején ismétlődő szavak/sor
• Klasszicizmus


  • Példaképe az ókor-antik, időmértékes verselés, antik műfajok (epigramma, elégia, óda), antik utalások, merev, szabályos, tökéletes forma, tiszta, áttekinthető szerkezet: konkrét kép - általánosítás - konkrét kép
• Klasszicizmus


  • Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
• Szentimentalizmus


  • Érzékenység, érzelmek előtérbe kerülése, a szentimentalista alakok szenvednek az igazságtalanságtól, de nem tesznek semmit ellenük (cselekvésképtelenség), nem találják a helyüket az emberek között, természetbe menekülés, magány, elvágyódás
• Szentimentalizmus


  • Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
• Romantika

  • Érzelmek előtérbe kerülése, túlzások, fantáziavilág, misztikum megjelenése (menekülés a képzelet világába), prózában váratlan fordulatok, egyoldalú jellemábrázolás (vagy csak pozitív vagy csak negatív), hiteles tájleírás, a költőt prófétának, zseninek tartották, a magyar romantikára jellemző nemzeti, történelmi utalások, népiesség, magyarság, haza
• Romantika


  • Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán
• Impresszionizmus

  • Pillanatnyi benyomások, apró mozzanatok ábrázolása, színek, fények, hangok, hangulatok szerepe nagy, sok a szinesztézia, hangszimbolika, alliteráció, zeneiség, metafora, halmozás, fokozás, kevés a mozgás - sok jelző, sok főnév, melléknév
• Impresszionizmus


  • Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila és sokan még a 20.században
• Szimbolizmus

  • A szimbólum jelentése: jelkép (fekete-gyász, galamb-béke), bonyolultabb és összetettebb a metaforánál, egy egész gondolati tartalmat idéz fel, jelentését nem lehet egyszerűen megmagyarázni, csak körülírni. Szimbolista stílus, szimbólumokra épített versek
• Szimbolizmus

  • Ady Endre
• Szecesszió

  • Halálvágy a versekben, erotika megjelenése
• Szecesszió


  • József Attila, sok-sok 20.sz.-i költő
• Expresszionizmus


  • Tiltakozás a társadalom rendje ellen, szaggatottság, szenvedélyesség, erős, durva képek, kifejezések használata
• Expresszionizmus


  • Babits Mihály, József Attila, Radnóti, Pilinszky János és sokan mások
• Szürrealizmus

  • Jelentése: "valóság mögöttiség" - felülemelkedés a megfogható valóságon, Freud hatás-jéghegy elmélet-a lélek tudatalatti, megmagyarázhatatlan részét akarja megjeleníteni, a képzelet, álom, fantázia szerepe kiemelkedő, jellemző a spontán írás, szabad ötletek, látomásos költészet
• Szürrealizmus


  • József Attila, Pilinszky János, Nagy László, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes és nagyon sokan mások
• Befejezésben lehet saját személyes vélemény, gondolatmenet a vers témájáról, aktuális-e a vers a mai világban (indokolni), kitekintés más szerző műveire, a szerzővel kapcsolatos infó
• Az észrevételek alátámasztására bátran lehet idézni a versből, idézőjel használata kötelező