szemgyak

• Gestalt irányzat jellemzői


  • Az emberi természet mintázatokba, egészbe szerveződik. Az egyént csak az őt alkotó egészként lehet leírni
  • Gestalt irányzat = egészekkel foglalkozik (gestalt = alak)
  • A jelennel foglalkozik
  • Ember + környezete az egy egész, ami folyamatosan oda-vissza hatásban van egymásal, és ennek a rendszernek a rendszernek az egészséges fenntartása/visszaállítása. ez az egyensúly a homeosztázis
  • Ha ebben a rendszerben problémák lépnek fel, azt neurózisnak nevezi amiből eredményezheti azt, hogy a személy képtelen megfelelő határ húzásra (neurózis kialakulásának a háttere)
• Főbb jellemzői

  • HOMEOSZTÁZIS: az egyén életét és viselkedését irányítja, ennek segítségével fenntartja az egyensúlyt, ezáltál az egészségét is. Az embernek van élettani és lélektani szükséglete is, Pearls szerint a lélektani szükséglet kielégítésében segít a homeosztázis
  • ASSZIMILÁCIÓ: a növekedésünkhöz a környezetünkből el kell vennünk dolgokat, amit teljesen mértékben meg kell emésztenünk/magunké kell tennünk/hasonlóvá. Ezek a dolgok, amiket felveszünk olyan tág értelemben, mint elvárás/politika/etikai/esztétikai értékek
  • SZORONGÁS: egy ember alapélménye, a szorongás képes előrejelezni a veszélyt. Viszont patológiás esetben, amikor nem tudatosul , hogy melyik az izgalom/aktuális hiány vagy veszély számunkra, addig nem tudunk semmit sem tenni a megszüntetésére
• Jellemző neurotikus működési módok

  • Introjekció = bekebelezés: testi szinten: amikor valamit gyorsan/egészben eszünk meg/nyelünk le, a megüli a gyomrunkat, ugyanígy kell ezt elképzelni lelki szinten is - ha valamilyen eszmét, politikai értéket kritikátlanul fogadjuk be egészben, nem mérlegeljük, nem emésztjük meg akkor az "túlterheli a lelkünket"
  • Projekció = a környezet okolása olyasmiért, ami belőlünk ered. Klinikai vonatkoztatásban a paranoia a legjobb példa rá: képtelen felelősséget vállalni saját vágyaiért/érzéseiért ezért a környezetében lévőket okolja
  • Konfluencia = amikor a személy nem érez semmilyen határt közte és a környezete között, olyan mintha a környezetével egyek lennének, nem különböztethetőek meg egymástól. Egészségesen szinten ilyen a csecsemő, de viszont pszichopatológiás esetben a rituálék/szertartások összemosódottságot keltik az emberben, már nem érzi az egyén a közte és a környezet közti határt
  • Retroflexió = visszahajlítás = az egyén tudja, hogyan kell a környezete és a közte lévő határat meghúzni, de ezt a tudást ÖNMAGA személyiségében húzza meg - lesz cselekvő, és elszenvedő személyiségi része, ezáltal önmaga esküdt ellenségévé válik
• Terápiás alapelv, technika

  • Itt és most terápiája, meg kell tanítani a klienst, hogy a jelenben próbáljon meg létezni, mivel a múltbéli befejezetlen ügyei akadályozzak ebben
  • A Gestalt terápia az egy egzisztenciális terápia, így arra kéri a pácienst, hogy élje újra a traumáit, ne csak beszéljen róluk
  • Alapmondat: én most tudatában vagyok
  • Hagymahámozás = 5 alapkérdéssel fejti le a kliens rétegeit: Mit csinál most? Mit érez? Mit akar? Mit került el? Mire számít?
  • Optimális frusztráció = az a megfelelő mennyiségű frusztráció, amit a terepauta éreztet a klienssel, hogy változásra bátorítsa. Azért kell h optimális legyen, mert túl kevés esetén a kliens elkényelmesedik a terápiában, túl sok esetén pedig ellenségként fogja kezelni a terapeutát
  • Váltogatás= emlékek újraélése itt és most
• Epigenetikus elv


  Az egyed fejlődése során minden korábban átélt periódus hozzájárul a teljes személyiség kialakulásához
• Erikson pszichoszociális szakaszai


  • Csecsemőkor (0-1 év): Bizalom vs Bizalmatlanság
  • Kisgyermekkor (2-3 év): Autonómia vs Szégyen
  • Óvodáskor (3-5 év): Kezdeményezés vs Bűntudat
  • Kisiskoláskor (6-11 év): Teljesítmény vs Kisebbrendűség
  • Serdülőkor (12-20 év): Identitás vs Szerepkonfúzió
  • Fiatal felnőttkor (25 éves korig): Intimitás vs Izoláció
  • Érett felnőttkor (60 éves korig): Generativitás vs stagnálás
  • Időskor (60 évtől): Integritás vs Kétségbeesés
• Goldstein - személyiség (organizmus) strukturája


  • Az organizmus különféle részekből áll, amelyk egymással kapcsolatban vannak
  • Működésének legfontosabb elve: alak és háttér különválása
  • Alak: azon folyamatok, amik kiemekednek és kíválnak egy adott háttérből. Két fajtája: természetes alak (funkcionálisan be van ágyazva az organizmus egészébe) és nem természetes alak (az organizmus elszigetelt részét alkotják, leválnak az egészről)
  • Háttér: minden olyan folyamat, ami elősegíti a feladat végrehajtását
  • Viselkedés fajtái: teljesítmény, attitűd, folyamat
  • Személyiség dinamikája: kiegyenlítődés, önmegvalósítás, környezettel való összehangolás
• Holisztikus organizmikus elméletek - Angyal András
• Általában mi a közös ezekben az elméletekben?
• Mindegyik a rész és az egész kapcsolatát vizsgálja, megpróbálja az embert és a környezetét összerendezni és megvizsgálni a szerveződését
• Bioszféra


  A szervezet és környezet kölcsönhatása. A külvilág
• Viselkedés fajtái

  • Teljesítmény = szándékos, tudatos tevékenység
  • Attitűd = érzések, hangulatok, belső élmények
  • Folyamat = testi funkció
• Személyiség dinamikája


  • Kiegyenlítődés = az organizmusnak van egy átlagos feszültségi szintje, amelyhez mindig próbál visszatérni, külső hatások vagy belső konfliktusok kilibbenthetik belőle, de a teljes kiegyenlítődés nagyon ritka
  • Önmegvalósítás = az organizmus LEGFŐBB/EGYETLEN motívuma - a személyiség különböző hajtóerői egy életcélért működnek. Ez a motívum egyetemes, de a célok mindenkitől mások
  • Környezettel való összehangolás = az organizmusnak meg kell találnia azt a környezetet, ami számára a legmegfelelőbb az önmegvalósítása szempontjából
• Holisztikus organizmikus elméletek


  • Mindegyik a rész és az egész kapcsolatát vizsgálja, megpróbálja az embert és a környezetét összerendezni és megvizsgálni a szerveződését
• Bioszféra


  A szervezet és környezet kölcsönhatása. A külvilág csak akkor válik környezetté, ha a szervezet interakcióba lép vele. A bioszféra egy OSZTHATATLAN EGÉSZ - HOLISZTIKUS EGYSÉG. Magába foglalja a biológiai, pszichológiai, szociális elemeket egyaránt.
• Asszimiláció


  Felvétel a környezetből a szervezetbe, ami ezáltal működővé teszi a szervezetet. Pl. étel, oxigén, vagy tapasztalatok
• Produkció


  Kiadás a szervezetből a környezetbe - Angyal András szerint minden élőlény kreál valamit, ami meghaladja a saját határait. Pl. új szervezet kiadása - gyermek
• Heteronómia


  A környezet heteronóm törvények alapján működik, vagyis olyan dolgok amiket mi nem tudunk irányítani - a külső környezet determinációja
• Autonómia


  Önérvényesítés, szabadságra és uralomra való törekvés, az egyénhez tartozik, a heteronómia ellentéte - öndetermináció (képes önmaga lenni, az egyén az aki irányít)
• Autonómia zavarai


  • Túlzott: serdülőknél figyelhető meg, hogy sértődékenyek és semmilyen segítséget nem fogadnak el
  • Túl kevés: a személy életét az élete külső tényezői határozzák meg: képtelen nemet mondani, hagyja, hogy mások kihasználják (munkahelyi példa - minden feladatot elvállal)
• Homonómia


  Szeretet és elfogadásra való vágyakozás, mások megértését és szeretetét kívánjuk, mindenkire jellemző szükséglet, a viselkedés motiváló ereje
• Homonómia zavarai


  • Túlzott: mindent megtesz egy adott személyért, bármivé válik érte, ami már nem is önazonos vele, ha az egyén a saját belátása szerint nem kap elég szeretetet és elfogadást, akkor úgy érzi semmivé válik, nem érzi magát fontosnak
  • Túl kevés: antiszociális lét
• Mezőelmélet


  Az ember és a környezet tanulmányozásában nem arra kell fókuszálni, mintha ez 2 külön elemezhető dolog lenne, hanem azt kell látnunk, hogy a kettő hogyan hat a másikra
• Élettér


  A pszichológiai reprezentációja (megjelenítése) az egyén környezetének, tartalmazza az egyént + környezetéből mindent amit az egyén viselkedését befolyásolja, azokat a faktorokat is tartalmazza, amiktől az egyén tudatosan TART vagy befolyásolják őt (ha nem tudatos szinten is)
• Élettér további dimenziói


  • Realitás-irrealitás
  • Múlt-jövő
• Személyiség dinamikája

  • Feszültség = mindig egy belső állapot következménye - valamelyik rendszernek a feszültségi állapota és mindig arra törekszik, hogy a többi rendszerrel kiegyenlítődjön
  • Szükséglet = a feszültség valamilyen belső szükséglet jelenléte miatt alakul ki. Lehet fiziológiai (éhség, szomjúság, szex), valamilyen vágy (állás, házastárs), és szándék (valamilyen feladat elvégzésére)
  • Kvázi-szükséglet = speciális szándékú szükséglet
  • Valencia = a régiók taszító/vonzó erői = milyen értékkel bír a személy számára?
  • Vektor = a szükséglet ereje
  • Lokomóció = a kommunikáció TÉRI megfelelője, a szükséglet kielégítéséhez szükséges út
• Személyiség fejlődése

  • Differenciáció = az egész részei számának NÖVEKEDÉSÉT jelenti, élettér minden aspektusában alkalmazható, felnőttnek több van, mint gyermeknek
  • Határ = a személyiségen belül egyes struktúrák el vannak határolva, de ezek a határok a személy és a környezet között átjárható
  • Integráció = tudunk valami érezni és közben mást gondolni, elférnek egymás mellett a pozitív és a negatív dolgok is. nem minden fekete-fehér
  • Regresszió = bármilyen változás egy primitívebb viselkedésforma felé
  • Retroregresszió = visszfejlődés, a személy egy korábbi viselkedésformájába lép vissza
• Kommunikáció alapelvei

  • Nem lehet nem kommunikálni: a kommunikáció szükségszerű
  • Többcsatornás, többszintű
• Első fokú változás


  Van egy adott nehézség, emiatt kísérleteket teszünk ennek a megoldására, és ha ezek "a kísérletek" nem sikerülnek ugyanezt a technikát tovább folytatjuk, ami aztán valóban a valós problémát okozza
• Első fokú változás példái

  • A feleség szerint a férje nem elég nyílt vele, ezért elkezd kérdezősködni, hogy mit csinál, hol van stb, amit a férj tolakodásnak vesz, és úgy érzi a felesége indokolatlanul nem bízik meg benne, így ezután valóban titkolózni fog, és még kevesebbet oszt meg vele, hogy a feleség tudtára adja, hogy zavarja amit csinál vele. A feleség így még gyanakvóbb lesz.
  • Cigi leszokás - nikotin tapaszt, 2 hét no cigi - ugyanaz a rendszer, csak a kereteken változtattunk
  • Gyereknevelés, nevelési módszerek
  • Depressziós embernek viccet mesélni ( arra sarkalljuk, hogy olyat érezzen (öröm) amit nem tud, és így még nagyobb kudarc élménye lesz, és hálátlan lesz azokkal akik segíteni akarnak)
• Másodfokú változás


  Nem az a főkérdés hogy mi a probléma oka, hanem a hibás problémamegoldásra fókuszál, józan ésszel ellentétes megoldások a jó megoldások, van benne paradox elem
• Másodfokú változás példája

  • Szexuálpszichológiában egy pár azzal a problémával jön terápiára, hogy problémájuk van a szexuális életükkel. Első fokú megoldás az lenne, hogy praktikát javasoljunk arra, hogyan pezsdíthetnék fel. Jelen esetben azt javasoljuk, hogy 2 hétig semmilyen körülmények között ne lépjenek ilyen kontaktusba egymással - és ilyen esetben nem igazán szokták betartani ezt a szabályt. Az abszurd, józanésszel ellentétben lévő megoldás lesz a változás.
• Nehézség


  Nem kívánatos helyzet, de megoldható józan ésszel, általában első fokú változással, nem kíván meg speciális problémamegoldó készséget
• Probléma


  Nem világos, hogy mi a megoldás, speciális problémamegoldó készséget igényel
• Másodfokú változás


  Nem az a főkérdés hogy mi a probléma oka, hanem a hibás problémamegoldásra fókuszál
• Másodfokú változás


  • Józan ésszel ellentétes megoldások a jó megoldások
  • Van benne paradox elem - háborús példa
  • Átkeretezés
• Példa


  • Szexuálpszichológiában egy pár azzal a problémával jön terápiára, hogy problémájuk van a szexuális életükkel. Első fokú megoldás az lenne, hogy praktikát javasoljunk arra, hogyan pezsdíthetnék fel. Jelen esetben azt javasoljuk, hogy 2 hétig semmilyen körülmények között ne lépjenek ilyen kontaktusba egymással - és ilyen esetben nem igazán szokták betartani ezt a szabályt. Az abszurd, józanésszel ellentétben lévő megoldás lesz a változás.
• Nehézség


  Nem kívánatos helyzet, de megoldható józan ésszel, általában első fokú változással, nem kívan meg speciális problémamegoldó készséget
• Probléma


  Zsákutcákba, holtpontra kerülunk, amelyek azért alakultak ki, mert a nehézségeket helytelenül kezeltük, és ezért maradtak fent
• A nem megfelelő problémakezelés 3 formája

  • A megoldást úgy próbáljak elérni, hogy tagadják annak problémának a létezését
  • Olyan problémát próbálunk megváltoztatni, ami gyakorlatilag megváltoztathatatlan vagy nem létezik
  • A logikai típusalkotásban követnek el hibát, így előáll a vég nélküli játszma