májt 4zh 2.ppt

• Szakaszok a magyar magánjog fejlődésében


  • 1790/1825-1848
  • 1848
  • 1849-1860
  • 1861-1867
  • 1867-19. sz vége
  • 20. század elejétől-1945?
• A rendi magánjog kereteinek lebontása és a fejlett, 19. századi eszméket tükröző magánjogi jogintézményeink kialakulása egy több, mint fél évszázados fejlődési folyamat eredményeként valósult meg
• 1. szakasz: 1790/1825-1848


  1. Kezdeti lépések a reformkor időszakában

  2. Az 1830-as években meginduló reform-országgyűléseken megkezdődött a rendi keretek lebontása

  3. 1832-1836: törvény az örökváltságról, de csak az önkéntes örökváltság lehetővé tételéről döntött a parlament (nem pedig a kötelező örökváltságról)

  4. 1840: törvény a jobbágyok végrendeleti jogáról

  5. 1844: nemesi jószág birtoklásának joga kiterjesztve a nem nemesekre

  6. 1840: fontos változások a kereskedelmi jog területén (részvénytársaságok, csőd, váltó)
• 2. szakasz: 1848


  néhány hét leforgása alatt nem nyílt arra lehetőség, hogy egy valóban modern magánjogi szabályozás megszülessen

  1. Áprilisi törvények: Döntés a kötelező örökváltságról és a jobbágyi rendszer megszüntetéséről

  2. Ősiség eltörlése, de csak deklaratív jelleggel,

  3. Moratórium az ősiségi jogviszonnyal kapcsolatos perekre
• A szabadságharc leverését követően az olmützi alkotmány Magyarországot betagozta az Osztrák Császárságba
• 3. szakasz: 1850-es évek


  1. 1852: Ferenc József ősiségi nyílt parancsa, amely megszüntette az ősiséget és az adományrendszert, eltörölte a fiú- és leányági öröklés közti különbséget, érvényesítve a törvény előtti egyenlőség követelményét

  2. ius regium(királyi háramlás joga- Ennek eredményeként 1852-t követően már felségsértési perek esetén sem lehetett visszakövetelni az adománybirtokot

  3. Eredmény: a tulajdon felszabadítása, a tulajdonosok szabad rendelkezési joga a törvény keretei között
• A gazdasági fejlődéshez szükség volt a tulajdon felszabadítására, mert addig a lakosság döntő része nem minősült hitelképesnek
• Eredmény: felszabadítják a tulajdont=teljessé válik a személyek rendelkezési joga
• új felfogás


  a törvény korlátai és mások jogainak tiszteletben tartása között mindenki szabadon használhatja, és rendelkezhet tulajdonával
• Eme nyílt parancs nagyon fontos lépést jelentett annak irányába, hogy a földek birtokosai a földek valódi tulajdonosaivá váljanak, akik a törvény keretei és mások jogainak tiszteletben tartása mellett immáron szabadon rendelkezhettek azzal
• Erre a kapitalista gazdaság megteremtése miatt is égető szükség volt, ugyanis Magyarországon a lakosság döntő része nem minősült hitelképesnek: az 1850-es évek elejéig a bankok nem bízhattak abban, hogy a neki adott fedezetből (pl. zálogtárgyból) tényleges kielégítést nyerhet, amennyiben az adós nem tudja vagy nem akarja tartozását kifizetni
• A gazdasági fejlődéshez viszont iszonyatosan nagy szükség volt a hitelre
• az ősiségi nyílt parancs rendelkezéseinek megfelelően Mo. teljes területén hatályba lép az Osztrák Polgári Törvénykönyv (ABGB) avagy az 1811. évi osztrák Ptk.

  1853. május 1.
• Igaz, hogy e kódex a magyar jogi tradíciókkal több tekintetben ellentétes volt, de fejlett magánjogi rendezést tartalmazott, ami e pillanattól kezdve maradandó hatást gyakorolt magánjogunk fejlődésére (pl. az öröklési jogunkban mai napig létező kötelesrész e kódex hatására honosodott meg nálunk)
• 1853-ban még egy fontos jogszabályt hirdettek ki: az úrbéri pátenst, amely a jobbágyfelszabadítás eredményeként rendezte annak kérdését, hogy milyen feltételek mentén történjék a volt földesurak kárpótlása
• Végezetül 1855-ben hirdették ki a telekkönyvi rendtartást, ami azon túl, hogy a biztonságos ingatlanforgalom legfőbb garanciájává vált, lehetővé tette a jelzáloghitelezés meghonosítását Magyarországon
• 1860-61 jelentette, amikor az Októberi Diploma kihirdetésével(1860 okt. 20) Ferenc József birodalma föderatív átszervezésével együtt a magyar alkotmányos rend (korlátozott) helyreállításáról döntött
• Ennek módját számos legfelsőbb császári kézirat rendezte
• legfontosabb célja


  az átmenet során biztosítsa az állami szervek működésének folytonosságát
• Ferenc József a bíróságok és a hatóságok által alkalmazandó jog tekintetében is a status quo megőrzését tűzte ki célul
• Ebből is látható, hogy az uralkodó 1860 októberében még egyértelműen amellett tört lándzsát, hogy az 1849-et követően Magyarországon (is) hatályba léptetett „oktrojált" jogszabályok változatlan formában továbbra is érvénnyel bírnak a teljes magyar államterületen, ezek módosítása (és hatályon kívül helyezése) csak a magyar országgyűlés és az uralkodó közös akaratából lehetséges
• Külön leirat szólt a törvénykezés ügyéről
• E leirat következményeként ült össze majdnem pontosan három hónappal később, 1861. január 23-án az Országbírói értekezlet
• Az értekezlet megnyitásakor, Apponyi György országbíró szavai pontos leírását adták annak, hogy a császár határozott szándéka ellenére sem az ő tervei szerint alakultak az események
• a Diploma fogadtatásának értékelése: - felbontottság a közvéleményben és a birodalom nemzeteinél(FJ. rájuk akarta alapozni rendszerének legitimitását)
• • eléggé felemásra sikeredett, Magyarországnak az uralkodó által életre hívott alkotmányos intézményei (főként a vármegyék) éltek a helyzet adta lehetőségekkel, és igyekeztek a hatalmat magukhoz ragadni
• A vármegyék többsége – követelve az 1848-as alapokra való visszahelyezését az országnak – szembeszállt az uralkodói akarattal, amikor a törvénykezést ismételten saját hatáskörükbe vonták
• Az újrainduló bíráskodás vonatkozásában az egyik legfőbb dilemmát annak eldöntése jelentette, hogy milyen jogszabályok alapján ítélkezzenek a törvényszéki bírák
• Ezügyben – nem meglepő módon – a politikai közhangulat érvényesült, ami a magyar függetlenséget zászlójára tűzve ki akart mindent söpörni az országból, ami az 1850-es években Magyarországra lett kényszerítve
• Deák Ferenc az Országbírói Értekezleten: Két fő elv: Magyarország ténylegesen visszanyerje az ítélkezésre nézve is alkotmányos jogait,: 'az átalakítás a magánosok jogviszonyai megzavarása nélkül történjen'
• Minthogy 1848-ban a magyar országgyűlés eltörölte az ősiséget, de ahelyett nem alkotott szabályokat, 1848-hoz önmagában nemigen lehetett visszatérni
• Az 1848 előtti szabályaink a rendi különbségekre és az ősiségre építették teljes magánjogi szabályozásunkat, amihez szintén nem lehetett visszatérni, mert az az 1848-as vívmányok elvesztésével fenyegetett
• Az 1848-at követően behozott szabályok vonatkozásában viszont az jelentette a problémát, hogy azok oktrojált volta politikailag tette elfogadhatatlanná, hogy hatályban maradhassanak - még akkor is, ha különösen a magánjog terrénumában nem volt az ABGB-vel különösebb probléma
• Az Országbírói értekezlet másfél hónap alatt e helyzetből próbált kiutat találni
• A tanácskozások eredményeként elfogadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (továbbiakban: ITSZ) főként azzal foglalkozott, hogy rendezze az országban a magánjogi és a büntető törvénykezést, de rendelkezései érintették az árvaügyet, a csődjogot, a bányajogot is, összesen 306 §-ban
• Horvát Boldizsár az Országbírói értekezleten: Két szélsőséges vélemény: hatályban tartani mindent az OGY döntéséig,: 'vagy visszaállítani maradéktalanul a magyar magánjogot'
• A magánjog


  a személyek jog és vagyonbiztonságának őre
• Úgy kell visszatérni a "régi" magyar jogszabályokhoz


  hogy az ne sértse a magánszemélyek érdekeit (jogbiztonság elve)
• Az ITSZ a magánjog vonatkozásában kimondta, hogy "a magyar polgári anyagi magán-törvények visszaállíttatnak, de a közhitel, a jogfolytonosság és a helyzet szükségei által igényelt kivételekkel és módosításokkal"
• viszont az jelentette a problémát, hogy azok oktrojált volta politikailag tette elfogadhatatlanná, hogy hatályban maradhassanak - még akkor is, ha különösen a magánjog terrénumában nem volt az ABGB-vel különösebb probléma