Nemzetközi kapcsolatok és intézmények

• Nemzetközi kapcsolatok: minden interakció

  Diplomácia:gyakorlat

  Nemzetközi jog: szabályok
• Külpolitika:

  Az állam sajátos ágazati politikája más államok irányába, nemzetközi hatalmi viszonyok közepette. Államhatalmi, kormányzati tevékenység, külön apparátussal. Célja: feltételek biztosítása (béke, függetlenség, jólét, presztízs...)
• A nemzetközi élet szereplői:

  • nemzetállamok
  • szervezetek: nemzetközi intézmények(IGO), TNC, vállalatok, civil szervezetek( INGO, NGO)
  • egyének
• VILÁGREND JELLEMZŐI

  Káosz és rend, konfrontáció és kooperáció

  Káosz: Érdekek->érdekellentétek ->rivalizálás->fegyverkezés, szövetségek->doktrínák->háborúk

  Rend: Konfliktusenyhítés: nemzetközi jog,

  nemzetközi intézmények, nemzetközi közvélemény
• VILÁGREND JELLEMZŐI

  Meghatározó nki viszonyok

  függenek:

  • szereplők egymáshoz viszonyított potenciáljától
  • célkitűzéseiktől( biztonság, jólét, presztízs)
  • állam a legfontosabb szereplő
• Világgazdaság elemei, szereplői:

  • nemzetközi munkamegosztás
  • nemzetgazdaságok(államok)
  • világpiac: infrastruktúra, ügyletek, szabályok, nemzetközi intézmények, magánszemélyek, vállalatok
• Világpolitika:

  • a nemzetközi hatalmi viszonyok összessége.
  • Hatalmi viszony: a döntésekben megjelenő politikai, gazdasági vagy szellemi potenciál.

  Alapja:

  • erőszak vagy annak lehetősége

  (pl. erőszakeszközök, fegyverek birtoklása)

  • gazdaság, javak, pénz feletti hatalom
  • presztízs (tekintély, befolyás)
  • központjai: a hatalmi központ(ok) - pl. parlament és kormány, vagy diktátor és környezete és/vagy egy párt
  • Belső és nki hatalmi viszony: nem transzformálható és nem analóg
• NEMZETKÖZI POLITIKAELMÉLETI ISKOLÁK

  realista: az államok a meghatározóak

  strukturalista: intézmények (pókháló-elmélet)

  reformisták: intézmények fontosak, de megreformálva
• AZ ÁLLAM

  • Szuverén állam: „intézmények összessége, amelyek egy földrajzilag meghatározott területen törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak.” (G. R. Berridge)

  • terület

  • lakosság

  • legitim erőszak
• Szuperhatalmak:

  •a bipoláris rendszer hozta létre őket.

  •dominancia-képességgel is rendelkeztek(nek), ennek alapja:

  •az atomfegyverek (kellő mennyiségben)

  •makroökonómiai mutatók, jelentős pénzügyi többlet (FDI – foreign direct investment – útján lehetősége nyílik a befolyásolásra)
• Nagyhatalmak(ENSZ BT állandó tagok)

  •elismert látens vagy manifeszt katonai erejük van, vereségeiket gyorsan kiheverik

  •elismerik a nukleáris fegyverek tulajdonlását (főleg egymás között)

  •speciális jogaik (nagyobb szavazóerő, vétójog stb.) és kötelességeik (pl. 1991, Irak) vannak: ugyanakkor ez nem indokolhat nagyhatalmi önkényt
• Középhatalmak:

  regionális befolyással rendelkeznek
• Kisállamok:

  • nem definiált->földrajzi népességet alapul vevő, és közgazdasági megközelítés is lehetséges

  •2 magatartásformát mutathatnak:  katonai tömbhöz tartoznaknem tartoznak katonai tömbhöz: semleges államok (neutral – valami miatt elismerik a semlegességét)(út, vasút, légi közlekedés, távközlés)

  •el nem kötelezett országok (non-allied): az ún. 77-ek, Nehru, Nasser, Tito alapítása.

  •Sokszor a kisállamok „hídszerepre” is vállalkoznak, azaz gazdasági/politikai összekötő/áthidaló szerepre. 

  •Ennek feltétele:  

  •történelmi és földrajzi adottság

  •megfelelő átjárhatóság: infrastruktúra 
• Mikroállamok:

  1 millió fő népesség alatt
• ÁLLAMOK ÉS KONFLIKTUSOK

  ● Államközi interakciók:

  ● Együttműködés

  ● Szembenállás, konfliktus

  ● KONFLIKTUSOK OKAI (emberi természet? Államok berendezkedése? Anarchia?)

  1. Gazdasági

  2. Ideológiai, politikai

  3. Nemzeti, faji, etnikai

  4. Strukturális

  5. Komplex
• A KONFLIKTUS-KEZELÉS HATALMI ESZKÖZEI:

  • ERŐSZAK
  • GAZDASÁGI HADVISELÉS
  • TITKOSSZOLGÁLATOK
  • PROPAGANDA
  • BEAVATKOZÁS
• 1. ERŐSZAK, HÁBORÚ

  • FAJTÁI: nyílt erőszak, kényszerítés
  • NYÍLT ERŐSZAK stratégiái:

  • hagyományos (napóleoni) háború

  • elhúzódó (forradalmi) háború

  • KÉNYSZERÍTÉS: elrettentés, kényszer-alku
  • KAT. SZÖVETSÉGEK: kollektív

  kötelezettségvállalások

  • DOKTRÍNÁK: szereplők, célok, eszközök
• HÁBORÚ: helyi, regionális, globális, hagyományos, nukleáris Célja, befejezése (békekötés, fegyverszünet)

  CÉLOK → INDÍTÁS → LEFOLYÁS →

  → BEFEJEZÉS → BÉKE → KONSZOLIDÁCIÓ
• 2. GAZDASÁGI HADVISELÉS

  • Kísérlet a többi állam befolyásolására a piacihoz hasonló pénzügyi, kereskedelmi stb. eszközökkel.

  • Eszközei: jutalom és büntetés ígérete, nyújtása, megtagadása, elvonása
• 3. TITKOSSZOLGÁLATOK

  FUNKCIÓI

  ▫ Információgyűjtés ▫ Elhárítás

  ▫ Dezinformáció

  ▫ Politikai hadviselés

  AGENDÁJA változóban

  MÓDSZEREI HUMINT/SIGINT, informatika

  (hacking)

  HATÉKONYSÁGA változó, szervezeti túltengések, értékelés, Wikileaks
• PROPAGANDA

  • CÉLJA: a közvélemény manipulálása
  • JELENTŐSÉGE: koronként változik
  • HATÁSA:

  o új meggyőződéseket alakít ki

  o meglévőket rögzíti

  o akkor hatékony, ha szavahihető, nem túloz,

  reményekre játszik, hiányt pótol, célzott

  • VÉDEKEZÉS ELLENE: cenzúra, tiltás,
• 5. BEAVATKOZÁS/INTERVENCIÓ

  FOGALMA: egy állam politikájának durva befolyásolása

  SAJÁTOSSÁGAI

  • erősebbek gyakorolják

  • egyéni vagy kollektív

  • több eszköz kombinációja

  LEGITIMITÁSA

  • kétséges, ENSZ tiltja