D. A szociológiai-politológiai szemlélet

• Az államok érdekein alapul, Wolfgang Friedmann (1907-1972) és Richard Falk (1930-) fogalmazták meg, mely szerint az állam érdekei a mindenkori kormányzat szubjektív elképzelésein alapulnak, ezért folyamatosan változnak. Vannak azonban olyan konstans tényezők, amik államérdeknek bizonyultak.
• Konstans tényezők:

  1. Állam léte, biztonsága, területi sérthetetlensége, társadalmi-, gazdasági-, politikai-, kormányzati rendszerének zavartalan működése
  2. Alapvető létfeltételek újratermelése az államhatárokon belül (materiális, gazdasági, környezeti, kulturális)
  3. Nemzetközi rend, szuverén államok között decentralizált rendszer megőrzése
  4. Kiszámíthatóság, előreláthatóság biztosítása nemzetközi kapcsolatokban
  5. Nemzetközi szerveztek zavartalan működése
• Kizárólag a többi állammal együttműködésben érvényesülnek, ahol a reciprocitás kulcsfontosságú jelentőségű, mivel a nemzetközi normák betartása a kölcsönösségen alapul. Magatartási minták keletkeznek, amik később jogi normákká válnak.
• A mellérendeltségi viszonyok vannak túlsúlyban így az államok között. Más szerzők viszont nem a reciprocitás, hanem az alá-fölérendeltségi viszonyok határozzák meg a nemzetközi jogi normák kialakulását. Bruno Simma (1941-) szerint, a kölcsönösség és a hatalmi alá-fölé rendeltség a nemzetközi jogban együttesen jelen lehet a normák kialakulásakor.
• Más szerzők a döntéshozatal fogalmából vezetik le a nemzetközi jog keletkezését. A nemzetközi jog a közös döntések jogi normákként való megjelenítése. Myres McDougal (1906-1998) szerint a nemzetközi jog egy dinamikus folyamat része, amelyet a kormányok alakítanak.
• A döntéshozó akkor alkot jogot, amikor

  1. ezt a döntés súlya, jellege, illetve a döntésben előírt magatartások nagy száma vagy bonyolultsága indokolja;
  2. a döntésnek hosszabb érvényességet kíván biztosítani, valamint
  3. szükségesnek látja, hogy a döntés autentikus formában minden érintett számára ismertté váljon.
• Nemzetközi döntések lehetnek:

  1. Konszezusos pl. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya’66)
  2. Autoritatív jellegűek Pl. békeszerződések – Biztonsági Tanács kötelező magatartást előíró vagy szankciót tartalmazó határozatai.
• Az elmélet előnye, hogy nem feltételezi az akaratok egybeesését minden esetben ill. a szokásjogi és a kógens normák globális egyezőségét, így hozzájárul a nemzetközi viszonyok jellegének a feltárásához. A szokásjog létrejötte szintén döntéseken alapul, az állam külön- külön saját és más állam korábbi gyakorlatát figyelembe veszi megalkotásakor, a normaalkotó szándékon felül. Ugyancsak a természetjog esetében, amikor a Nemzetközi Bíróság az emberiesség, méltányosság elvére hivatkozik. (pl. Tadic-ügy)