C) A szankcióalkalmazás jellemzői a gyakorlatban:

• 1. tényszerű következmény nem jogkövetkezmény

  A nemzetközi jogban a szankció a jogsértés tényszerű következménye és nem valamilyen bíróság által megszabott jogkövetkezmény. A sértett a saját ügyének bírája, tehát ha egy állam azt állítja, hogy a másik állam vele szemben jogot sértett és az utóbbi nem ismeri el a jogsértés tényét, a sértett maga döntheti el, hogy kíván-e szankciót alkalmazni.
• 2. politikai feszültséget kelt

  A szankció politikai feszültséget kelt a vitában álló államok között. A kormányzatok reakciói gyakran emocionális jellegűek, a sértett félnek azzal kell számolni, hogy az általa alkalmazott ellenintézkedés komoly ellenérzéseket vált ki a jogsértő állam kormányzatában.
• 3. alkalmazóját veszteségek érik

  Az ellenintézkedések gyakran az azokat alkalmazó államoknak is veszteséget okoznak. pl. ha egyik fél embargó alá veszi a másik fél egyes árucikkeit, akkor a saját importőrei is vesztséget szenvednek.
• 4. erőviszonyoktól függ

  Nem minden sértett állam van abban a helyzetben, hogy ellenintézkedéseket tegyen a jogsértővel szemben. Ha a sértett államnak nincs akkora gazdasági, politikai ereje mint a jogsértőnek, akkor meg kell gondolnia az ellenintézkedés alkalmazását.
• 5. inkább befolyásoló, mint kényszerítő tényező

  Az államok által alkalmazott szankciók ritkán okoznak a másik félnek akkora hátrányokat, hogy az valóban nehéz vagy súlyos helyzetbe hozza őket. A szankció célja ezért gyakran csak a jogsértő magatartás elítélése, helytelenítése.
• 6. az alkalmazás csekély valószínűsége

  A gyakorlatban a szankcióalkalmazás valószínűsége elég csekély. A jogsértő állam ritkán találkozik materiális szankciókkal, magatartását inkább csak a sértett fél vagy annak barátai, szövetségesei helytelenítik.
• 7. az együttműködési készség csökkenése I.

  Bár az államok nem szívesen nyúlnak a szankció eszközéhez, ebből nem következik az, hogy a jogsértő államnak nem kell hátrányos következményekkel számolnia. Olyan materiális vagy immateriális hátrányok érhetik, melyek felérnek egy szankció hatásával. Ezek a hátrányok a sértett fél részéről tapasztalható együttműködési készség csökkenésében vagy megszűnésében jelentkezhetnek. Az államok azért alkotnak nemzetközi jogi normákat mert ahhoz érdekük fűződik, nem kívülről rájuk kényszerített normákról van szó.
• 7. az együttműködési készség csökkenése II.

  Hosszú távú érdekeikre figyelemmel hozták létre a normákat. Emiatt a jogsértés következményeinek felszámolásában mindkét fél érdekelt. A nemzetközi jogrend ezért a szankcióalkalmazás szempontjából olyan jogrendnek számít, melynek működését elsősorban a valószínűség biztosítja, hogy megszegője a sértett állam vagy államok részéről az együttműködési készség hiányát vagy korlátozottabb voltát fogja tapasztalni.