Önrendelkezési jog és az uti possidetis elve

• Gyarmati rendszer megszűnése (1920-as évek): hol húzódjanak a függetlenné vált új állam határai? Dél-amerikai államok határvitái: a volt gyarmatokat korábban elválasztó határokat nem szabad megváltoztatni (nemzetközi bírósági ítéletek), ez a római jogi eredetű uti possidetis (ahogyan birtokoltátok) elv alkalmazása.
• Hágai Nemzetközi Bíróság megállapította: az uti possidetis elvet az általánosan elismert nemzetközi jog (szokásjog) részévé vált (két afrikai állam: Burkina Faso és Mali határvitájában, 1986). Az új államoknak egyben kell maradniuk és közös vagy nemzetközi határaik sem változhatnak. A határvita konfliktussorozatot indítana el.
• Jugoszlávia felbomlása: Európai Közösség csak a békés úton, megegyezés alapján létre jövő belső határváltozásokat ismeri el (1991). A Biztonsági Tanács megerősítette ezt. Badinter- bizottság (Európai Közösség jogi tanácsadó testülete) precedensértékű állásfoglalása: a függetlenné váló tagköztársaságok kötelesek tiszteletben tartani a külső és a föderáción belüli (nemzetközi határokká váló) határokat.
• Ez megalapozta e szokásjogi norma érvényességét. Szerbia számára hátrányos volt, jövendőbeli határain kívül 2 millió szerb élt. Belgrád kifejtette, hogy az elv Jugoszláviában nem alkalmazható, mert a belső határokat korábban politikai, nem etnikai alapon húzták meg. Badinter-bizottság elutasította a szerbek kérelmét, kifejtette, hogy az önrendelkezési jog gyakorlása nem járhat határmódosítással. A nemzetközi közösség az 1990-es évek elején ragaszkodott az önrendelkezési jog szűk és szigorú értelmezéséhez.
• A Badinter-bizottság elutasította Koszovó kiválási szándékát arra hivatkozva, hogy Koszovó nem tagköztársaság, hanem autonóm tartomány, ezért nem jogosult önrendelkezési jog gyakorlására, így kiválásra sem. Belgrád 1999-ben kénytelen volt kivonni csapatait Koszovóból, az nemzetközi igazgatás alá került.
• A pristinai nemzetgyűlés tagjai és az államelnök 2008-ban kikiáltották az ország függetlenségét, több állam azonnal elismerte (2013 végére 109 állam szuverénnek tekintette Koszovót. A nemzetközi közösség több tagja azóta sem hajlandó elismerni az új államot (pl. Oroszország, Szerbia, Kína, Szlovákia, Spanyolország stb.).