A szuverenitás fogalmának kialakulása

• A szuverenitás abszolút kategória, a szuverén állam önállóan, más államok beavatkozása nélkül dönt saját ügyeiben. Szuverenitásnak belső és külső oldala van.
• Belső oldal: az állam saját felségterületén korlátlan és osztatlan központi hatalommal rendelkezik.
• Külső oldal: a nemzetközi kapcsolataiban teljesen független.
• Lehet-e teljes függetlenségről beszélni a globalizáció korszakában, amikor a kölcsönös függések növekednek az államok között?
• A fogalom a középkorban és az újkor elején vált jelentőssé, a nemzetállamok megteremtésének érdekében. Erős, szilárd központi hatalom kellett, amelyet az abszolút uralkodó hozott el. Kezdetben nem az államot nevezték szuverénnek, hanem az uralkodót. Ezt elsőként Jean Bodin fejtette ki: a főhatalom a nemzet egyetemességét illeti meg, aki ezt átruházta az abszolút uralkodóra, aki így az ország szuverénje. A szuverenitás nem korlátlan.
• A szuverenitás az alattvalók feletti uralom teljessége. Grotius is hasonlóan vélekedett, viszont szerinte korlátlan az uralkodó hatalma, de az isteni jogot és a természetjogot köteles megtartani. John Locke a parlamenti szuverenitás eszméjéről írt és elismerte a felkelés jogát. Montesquieu és Rousseau a népszuverenitásról beszélt, a népet és nem annak képviselőit tekintette a szuverenitás hordozójának.
• 1648-as vesztfáliai béke: 300 német entitás szuverenitását ismerte el.
• Szuverenitás korlátlan volta -> expanziós törekvések. Az állam a döntéseit a másik államra tekintet nélkül hozhatja meg (Hegel: a nemzetközi jog külső államjog, éppúgy meg lehet változtatni, mint a belső jogot, így az állam egyoldalúan is elállhat a nemzetközi szerződésektől). Ez a nézet nem volt összeegyeztethető a nemzetközi kapcsolatok szélesedésével. A szabályozásnak csak akkor van értelme, ha később nem lehet egyoldalúan megváltoztatni.
• Jellinek: önkorlátozás fogalma, Kelsen: a szuverenitás csak jogi értelemben használható fogalom, az állam főhatalma csak a nemzetközi jognak van alávetve -> az államok által közösen alkotott nemzetközi jog a szuverén
• Mennyiben tekinthető szuverénnek az az állam, amelynek szuverenitását más szuverén államok erőszakos úton bármikor felszámolhatták? – háborúindítás joga -> Briand- Kellogg-paktum tiltotta
• Változtatott a szuverenitással kapcsolatos felfogáson a nemzetközi szervezetek fejlődése is. Biztonsági Tanács: kötelező döntések meghozatala, csak a nagyhatalmak rendelkeztek vétójoggal. EGK: többségi döntések, kötelezőek a nemmel szavazó államokra is, a tagállamok területén élő személyeket és jogi személyeket közvetlenül is kötelezhették. -> megszűnt a külső jogi parancsoktól való függetlenség