Külső fegyveres beavatkozás

• A külső fegyveres beavatkozás nem érinti az állam jogi létét. A klasszikus nemzetközi jog az állam szuverén jogának tekintette a háborúindítás jogát => a hódítás érvényes jogcím volt. Ma a katonai megszállás csak átmeneti jogintézménynek minősül, amely nem szünteti meg a terület feletti szuverenitást. Más állam annektálása (bekebelezése) jogellenes, elismerése emiatt nemzetközi jogba ütközik.
• A modern nemzetközi jog a debellatio elvét sem fogadja el, ami azt jelentette, hogy az államot megszűntnek lehet tekinteni, ha az ellenséges állam a teljes területét megszállta, kormányát felszámolta, szövetségesei útján sem tudott többé katonai ellenállást kifejteni.
• Észtországot, Lettországot és Litvániát (függetlenségük 1991-es bejelentésekor) nem tekintette a nemzetközi közösség új államnak, mert a Szovjetunió jogellenesen csatolta őket magához 1940-ben.
• 1990-ben Irak elfoglalta és magához csatolta Kuvaitot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel az ENSZ tagállamait, hogy ne fogadják el az annexió jogszerűségét.