A) Államutódlás fajtái

• Akkor következik be, ha az államhatárok megváltoznak, ha egy állam csatlakozik a másikhoz, vagy más módon megszűnik.
• Ilyenkor dönteni kell, hogy mi történjen az elődállam szerzett jogaival és vállalt kötelezettségeivel.
• A folyamat jogi szabályozása megindult, de a megkötött szerződésekhez kevesen csatlakoztak, többnyire az érintettek állapodnak meg egymással.
• A szabályozás meghatározza azokat a kereteket, amelyek között államutódlásra kerülhet sor, egyben kizárja azokat az államok közösségében, illetve az államok területében történő változásokat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.
• Az államutódlás másik határa: az államazonosság. Ha egy államot továbbra is azonosnak tartanak önmagával, akkor nem jön létre államutódlás.
• Az államutódlást univerzális, vagy az érintette felek között létrejött szerződések szabályozzák.

  Szabályozás a következő tárgykörökre terjedhet ki:

  1. szerződésekben
  2. vagyonban, az adósságban és archívumokban
  3. az állampolgárságban
  4. nemzetközi szervetekben viselt tagságban történő államutódlás