B) A nemzetközi jogi szabályozás

• 1978-ban sikerül kodifikálni a nemzetközi szerződésekben való államutódlást
• Az egyezmény kimondta: „egy államnak egy másik állammal egy terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségében történő felváltását jelenti”

  Más fórumok szerint inkább az adott terület feletti szuverenitás átszállása az államutódlás.

  Az egyezmény azt az államot, amelyet az államutódlás alkalmával egy másik állam vált fel, elődállamnak, míg a másikat utódállamnak nevezzük. Az utódlás lehet teljes és részleges.
• Az államutódlás egyezmény által megnevezett fajtái I.

  1. Utódlás terület egy részének vonatkozásában: az állam egy része egy másik állam területének részévé válik. Ebben az esetben az adott területen az elődállam szerződései hatályukat vesztik, az utódállamé pedig hatályba lépnek.
  2. Újonnan függetlenné vált államok: az utódlást megelőzően függő helyzetben volt azokban a nemzetközi kapcsolatokban, amelyekért az elődállam viselte a felelősséget. -» gyarmati sorból függetlenné váló államok (de mivel a gyarmati rendszer megszűnt, ilyen államutódlásra már nem kerülhet sor)
• Az államutódlás egyezmény által megnevezett fajtái II.

  3. Államok egyesülése: két vagy több állam hoz létre egy utódállamot, a korábbi önálló nemzetközi jogalanyok egy jogalannyá válnak, egyik fél sem folytatja az elődállam

  jogalanyiságát (pl.: Tanganyika + Zanzibár = Tanzánia – 1964).

  4. Beolvadás: az egyik entitás megőrzi államiságát, míg a másik, többi állam jogalanyisága, államisága megszűnik (pl.: NDK beolvadt az NSZK-ba).
• Az államutódlás egyezmény által megnevezett fajtái III.

  5. Szétválás: az utódállamok egyike sem folytatja az elődállam jogalanyiságát, hanem új jogalanyként jelenik meg a nemzetközi kapcsolatokban (pl.: Csehszlovákia, Jugoszlávia)

  6. Kiválás: egy jogalany csökkent területen folytatja az elődállam államiságát, míg a létrejövő új államok új jogalannyá válnak (pl. 1971-ben Banglades kivált Pakisztánból)
• Az államutódlás különböző eseteit olyan elvek határozzák meg, amelyek alapját részben jogon kívüli megfontolások jellemzik.
• igazságosság elve: azokat a területeket, amelyek a lakosság akarata ellenére került valamely állam ellenőrzése alá, ne terhelje felelősség a területeket ellenőrző korábbi hatalom kötelezettségvállalásaiért
• jogbiztonság követelménye: annak elkerülése, hogy az államutódlásra hivatkozva szabadulni lehessen a nemzetközi jogi kötelezettségektől
• tiszta lap elve: előbbi vezet az újonnan függetlenné vált államok esetében a tiszta lap elvéhez, a gyarmattartó hatalmak megállapodásokat kötöttek az újonnan függetlenné váló állammal annak érdekében, hogy meghatározott szerződések kötelezzék az utóbbit
• folyamatosság: biztosítja a nemzetközi stabilitást az olyan szerződések esetében, amelyek pl. határt vagy fontos emberi jogokra vonatkozó kötelezettséget állapítottak meg
• A katonai szövetséget, vagy más biztonsági rezsimet, kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget hoznak létre, szabadon dönthessenek a folytatásról vagy a szerződés megszüntetéséről.
• Emberi jogi szerződések:

  • az államok az államutódlást ürügyeként használják fel nagyon gyakran arra, hogy megszabaduljanak emberi jogi kötelezettségeiktől (oka: politikai instabilitás esetén fordulnak elő általában tömeges jogsértések)
  • az instabilitás időszaka gyakran az államutódlást közvetlenül megelőző vagy követő időszak, ezért különösen fontos az emberi jogi szerződések folyamatossága
  • a nemzetközi jog feltehetően automatikusnak tekinti majd az utódlást a legfontosabb emberi jogi egyezmények, mint erga omnes kötelezettségek tekintetében. Azonban de lege lata nem állapítható meg
• Meghatározott területhez kapcsolódó kötelezettséget megállapító szerződések:

  • csak arra az utódállamra kötelező a szerződés, vagy annak vonatkozó része, amelynek területére az adott kötelezettség vonatkozik (pl.: Bős-Nagymaros ügy -» Csehszlovákia)
• Határmegállapító szerződések:

  • uti possidetis elve alapján a korábbi közigazgatási határok vagy egy föderáció szövetségi államainak határai válnak államhatárrá.
  • az adott államok egymás közötti megállapodásukban eltérhetnek  utódlási szerződésben teszik meg (pl.: Szovjetunió)
• Állami vagyonban és adósságban történő utódlás:

  • megállapodásban kell rendezniük a kérdéseket
  • az egyezmény arra a vagyonra, jogokra és érdekeltségekre terjed ki, amelyek „az államutódlás időpontjában az elődállam belső jogának megfelelően az állam tulajdonában vannak”
• Állampolgárság helyzete I.

  • az államutódlás hatását az állampolgárságra nem szabályozza univerzális nemzetközi egyezmény
  • nemzetközi szokásjog alapján elmondható, hogy az államutódlás nem változtatja meg automatikusan az állampolgárságot, jogot ad azonban az állampolgárság megszerzésére, előállhat azonban olyan probléma, amelyben a lakosság egy része nem kívánja felvenni az állampolgárságot
• Állampolgárság helyzete II.

  • a nemzetközi jog állampolgárság megszerzésére irányuló általános jogelvei érvényesülnek (diszkrimináció tilalma, hontalanság lehetőség szerint elkerülése, valódi kapcsolat megléte az állam és az állampolgárságot megszerző személy között)
• Trianoni békeszerződés

  • opciót biztosított arra, hogy válasszanak az utódállamnak az állampolgársága vagy magyar állampolgárság között
  • amennyiben a magyar állampolgárságot választják, egy éven belül települjenek át Magyarországra (optálás)
  • magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény: Magyarországra áttelepített magyarok automatikusan váltak magyar állampolgárokká
  • az opciós jog nem képezi nemzetközi szokásjog részét
• Hontalanná válás:

  • 1997. évi európai állampolgársági egyezmény: érintett személyi akaratának figyelembe vételét követeli meg
  • 2006. évi egyezmény: az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság kiküszöbölésére vonatkozó egyezmény
  • ez opciót biztosít: utódállam területén maradnak, vagy ha másik állampolgárságot

  választanak, akkor másik államba kell költözniük
• Az állam nemzetközi szervezeti tagság egyszerűen fennmarad államazonosság esetén.

  Ha az új állam az ENSZ segítségével jön létre, akkor az új állam is a világszervezet részévé válik.
• Ha az az állam, amelytől az utódállam elszakadt, elismeri az utódállam függetlenségét, az utódállam ENSZ-tagságának nincs akadálya (pl. Dél-Szudán esete). A folyamatot bonyolítja, ha az elődállam nem ismeri el az utódállamot, és továbbra is saját területének tekinti (pl.: Szerbia – Koszovó)