A nemzetközi jog forrásainak fogalmára kidolgozott elméletek

• 19. század pozitivista elmélete:

  • egy-egy előírást az állami akarat tesz nemzetközi jogi normává
  • ez az elmélet a nemzetközi szerződéseket és a jogként elfogadott állami gyakorlatot tekintette a nemzetközi jog kizárólagos forrásainak
• Univerzalista felfogás

  • az elmélet az államokat csak az általuk kifejezetten elfogadott szabályoknak alávető szemléletet igyekszik meghaladni
  • az elmélet a nemzetközi közösség egyetemes érdekével indokolja azt, hogy az államok olyan szabályoknak is alá legyenek rendelve, amelyek megalkotásához nem járultak kifejezetten hozzá
  • ebben az elméletben fontos szerepet kapnak a globális szabályozást igénylő kérdések (pl. környezetvédelem) -»ezek a nemzetközi közösség fellépését igénylik
  • jogforrás fogalmát igyekszik leválasztani a szabályok kialakulásának folyamatáról