I. Időbeliség

• A nemzetközi jog a szokást keletkeztető gyakorlathoz nem fűz időbeli követelményt.
• Az Északi-tengeri kontinentális talapzattal kapcsolatos ügyekben a Bíróság leszögezte az idő önmagában nem döntő körülmény a gyakorlat általános jellegének kimondásához

  • Bíróság a szokásjogi szabály létrejöttének körülményeit vizsgálta
  • széles körű és gyakorlatilag egységes gyakorlat legyen
  • a jogi kötelezettség általános elismerésére következtetni lehessen
• Az időtartamot más körülményekkel együtt kell értékelni. Az idő önmagában nem döntő tényező.

  • értékelendő körülmények még: széles körben bevettség, egységes jelleg
• Szokásjogi szabály viszonylag rövid idő alatt is kialakulhat

  • a szokás létrejöttének azért sem lehet az időbeliség a legfontosabb eleme, mert a technikai fejlődés néhány területen számottevően felgyorsította a gyakorlat alakulását ( pl. világűr, légijog)
• Bin Cheng brit professzor felvetette az „instant nemzetközi szokásjog” ötletét

  • azonnal kialakuló szokásjog
  • az elismerés mellett szólt, hogy az űrnagyhatalmak űrobjektumaikat az államok feletti pályákra állíthatták az átrepült államok engedélye nélkül -» világossá vált, hogy a világűr és a légtér jogi helyzete elvált egymástól, és új szokásjog alakult ki az előbbire