III. Hogyan ismerhető meg az állami gyakorlat?

• A 19. században a pozitivista szemlélet következtében az állami gyakorlatot hivatalos gyűjteményekbe rendezték -> mit fogad el egy állam magára nézve kötelezőnek
• Ma már csak kivételesen, egy-egy fontosabb nemzetközi kérdésben adnak ki az államok gyakorlatáról szóló összegzést, illetve nagyobb jogi folyóiratok, évkönyvek

  rögzítik az állami gyakorlatot
• De ma már a hangsúly inkább az állam megnyilvánulásaira, nemzetközi eseményekhez való viszonyára tevődött át
• Az állam, mint absztrakt entitás nem megragadható, cselekményeit az állam vezetőinek, szerveinek és tisztségviselőinek cselekvésein keresztül valósítja meg.
• A politikusok nyilatkozatai sajátos átmenetté, amolyan beszédaktussá ( speech act) válhatnak az állami gyakorlat és az opinio juris kifejeződése között, ezek közé

  tartoznak például:

  • sajtónyilatkozatok
  • kormányfő beszédei
  • diplomáciai jegyzékek
  • nemzetközi fórumokon való felszólalások o belső kormányzati anyagok
  • jogalkotás
• Állami álláspontot tükröz egy nemzetközi szervezetben megfogalmazott kormányzati nézet is
• Az ENSZ Közgyűlésében megnyilvánuló álláspontok, határozatainak támogatása vagy elutasítása; a Nemzetközi Jogi Bizottság kodifikációs tevékenységeihez fűzött észrevételek is az állami gyakorlatot tükrözik