A ius cogens fogalma

• A nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályait nevezzük jus cogensnek.
• A szerződések jogáról szóló 1969-ben elfogadott bécsi egyezmény I.

  1. a jus cogens az egyezmény alkalmazási körében: olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni, és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni
• A szerződések jogáról szóló 1969-ben elfogadott bécsi egyezmény II.

  2. az egyezmény értelmében semmis az olyan szerződés, amely megkötésekor a nemzetközi jog feltétlen alkalmazását igénylő szabályába ütközik

  • ab initio semmisség az ilyen norma megsértését egyetlen állam sem ismerheti el jogszerűként, és többi állammal együtt kell működnie a jogsértés felszámolása érdekében

  3. az egyezmény értelmében megszűnik az a szerződés, amellyel ellentétes kógens norma alakult ki

  4. a jus cogensbe ütköző fenntartások semmisek
• A jus cogens tehát a nemzetközi jog legalapvetőbb, a nemzetközi közösség mindenek felett álló értékeit tükröző értékeit öleli fel, melyek érvényre juttatásához a nemzetközi jogrend minden körülmények között ragaszkodik. A nemzetközi jog jus cogensei:

  • erőszak tilalma
  • népirtás tilalma
  • rabszolga-kereskedelem tilalma
  • kalózkodás tilalma
• A jus cogens módosításának, kialakulásának lehetősége folyamatos -» kétlépcsős folyamattal hozhat létre ilyet a nemzetközi közösség:

  1. normát először általános nemzetközi jogi szabályként kell meghatározni
  2. ezt az államok közösségének feltétlen alkalmazást igénylő normaként kell elismernie

  • ilyen szabály csak szokásjogi szabályból vagy szerződési jogból eredhet