Erga omnes kötelezettségek

• Nemzetközi Bíróság - Barcelona Traction ügy:

  1. államoknak valóban vannak a nemzetközi közösség egészével szemben fennálló kötelezettségei
  2. az erga omnes kötelezettségek minden államot érintenek és minden államról megállapítható, hogy jogi érdeke fűződik a védelmükhöz

  • A Nemzetközi Jogi Bizottság ezt a jogot és kötelezettséget fogalmazta meg az államfelelősség tervezet 48.cikk (1) b) pontjában
• E kötelezettség szűkebb, csak a felek között fennálló formája -» Belgium v. Szenegál ügyben fogalmazta meg a Bíróság

  • Belgiumnak is jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy Szenegál a büntetőeljárás során felderítse, bűnös-e kínzás elkövetésében a területére menekült volt csádi államfő ( Hisszéné Habré)
• Az erga omnes kötelezettségek által védett értékek lényegében azonosak a jus cogens által védettekkel.
• A különbség mégis:

  1. A jus cogens a nemzetközi jog szabályai fölé helyezi az ezeket az értékeket védő szabályokat, ebből adódik:

  • a jus cogens szabály súlyos megsértése esetén valamennyi állam köteles együttműködni a jogsértés felszámolásában
  • a jus cogens csak akkor jöhet létre, ha az egész nemzetközi közösség, mint egész, ilyenként fogadja el; csak ugyanilyen szabály változtathatja meg
  • a jus cogens szigorú kötelezettség: az államnak valamit tennie kell, vagy valamitől tartózkodnia
• 2. Az erga omnes kötelezettségek e végső értékeket az államoknak mint a nemzetközi közösséggel szemben fennálló kötelezettségeit írja le, ebből adódik:

  • az erga omnes szabály megsértése csak feljogosítja az államokat a felelősség felhívására, de nem kötelezi őket
  • létrejötte nem kötött olyan szigorú követelményekhez (egyes államok akár ki is szerződhetnek alóla elméletileg)
  • az erga omnes lényege a közvetlenül nem érintett többi állam jogosultsága
• A jus cogensben és az erga omnesben közös ugyanakkor, hogy mindkettő a végeredményben a nemzetközi jogrend végső értékválasztásai.