Két jogrsz viszonya (Nj. nézőpontja: a normatív helyzet)

• Belső jogi szabályok NJ-ban való érvényesülése: hagyományosan puszta tényeknek tekinthetők; nem forrása a NJ-nak, de van joghatása a nemzetközi színtéren is
• Nji szabályok belső jogi alkalmazása: NJ ált. nem írja elő, h a belső jogrendben saját erejénél fogva, minden további belső jogi parancstól függetlenül alkalmazható legyen;
• Nincs olyan szabály, ami konfliktus esetén elsőbbséget biztosít a NJ-nak. Főszabályként az államot mint NJ alanyát köti, de az államra bízza, h a belső jogrsz-ben miként tesz eleget nj-i kötelezettségeinek; ha megsérti belső joga alkalmazásával a NJ-ot, akk az kiváltja a felelősségét
• Alabama választottbírósági ügy: állam nem hivatkozhat belső jogszabályára vagy annak hiányára azért, h nemzetközi jogi kötelezettségszegését kimentse
• Ezt tart. 1969-es bécsi egyezmény is (szerződések jogáról)
• Állami cselekmény nemzetközi jogsértésként való meghatározása NJ-i kérdés, nem függ attól, h a belső jog miként minősíti
• Alkotmányra hivatkozással sem mentesül
• Egyén NJ-i helyzetének változása: emberi jogok szokásjogi szabályai közvetlenül jogokat teremtenek magánszemélyek számára, ill. háborús és emberiesség ellenes bcs-eket megállapító szabályok közvetlenül kötik az egyéneket -» NJ-nak vannak olyan sajátos normái, amik az államok belső jogától függetlenül,
• NJ erejénél fogva jelen vannak az államon belül alkalmazandó jsz-ok között. DE ez nem eredményezi elsőbbségi viszony kialakulását
• Mérsékelt dualista írja le legjobban, de emberi jogok és egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége egységesedés irányába mutat