I. A joghatóság szerepe a nemzetközi jogban

• Az állami szuverenitás fontos eleme a joghatóság, amely az államnak az a képessége, hogy létrehozzon, megváltoztasson vagy megszüntetessen jogviszonyokat.
• Az állam határain belül jogszabályok révén meghatározhatja saját jogrendszerét, államformáját, gazdasági és társadalmi rendszerét. (-»állami szuverenitás)
• A 2625.ENSZ-közgyűlési nyilatkozat is kimondta, hogy az államok nem avatkozhatnak egymás "belső joghatóságába" tartozó ügyekbe.
• Maga a világszervezet sem avatkozhat be olyan ügyekbe, amelyek "lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak."
• Pl, hogy ki lehet a saját állampolgáruk, hogyan léphetnek külföldiek a területükre stb.
• Szűkül az állam belügyeinek szentsége, emberi jogi intézmények miatt
• A joghatóság kérdésében a Lotus-ügyben 1927-ben hozott bírósági ítélet állapította meg az irányadó elveket. Törökországnak van-e joga eljárni nemzetközi vizeken bekövetkezett incidens ügyében. A bíróság megállapította: az államok joghatóságát csak kifejezetten tiltó nemzetközi jogszabály korlátozhatja. Ez a Lotus-elv.
• Tehát az "államok függetlenségének korlátozását nem lehet vélelmezni."
• De a Nemzetközi Bíróság azt is kimondta, hogy az államoknak nincs természetes joguk arra, hogy nukleáris fegyvert használjanak függetlenül attól, hogy erről a jogukról nem mondtak le.
• A kollíziós szabályok (nem egyenlő a NJ joghatósági szabályaival) nemzetközi szerződésekre vagy az egyes államok saját jogszabályaiban megfogalmazott és a polgári jogi joghatóságra vonatkozó elvek, amelyek azt döntik el, hogy a külföldi elemet is tartalmazó esetekben mely államnak van joghatósága az ügyben, és mely állam belső jogát kell alkalmazni a jogvita eldöntésekor.