B. Végrehajtási joghatóság

• A végrehajtási joghatóság egyrészt azt jelenti, hogy egy állam saját területén érvényt szerezhet jogszabályainak és bírósági vagy hatósági határozatainak. De ezt nemzetközi egyezmények korlátozhatják.
• Az állam a saját területén sem foganatosíthat hatósági cselekményeket pl külföldi diplomaták, diplomáciai küldöttségek tagjai, nemzetközi szervezetek alkalmazottai, vagy külföldi katonai alakulatok állományába tartozó személyek ellen.
• Nincs felhatalmazás, h államterületen kívül szerezzenek érvényt saját jogszabályuknak, bírósági döntéseiknek, ez az állam szuverenitásával is ellentétes lenne. Így pl, ha az állam képviselői külföldön valakit elfognak vagy megölnek, ez a területi szuverenitás megsértése. (Adolf Eichmannt 3 izraeli ügynök elrabolta Argentínából az argentin hatóságok tudta nélkül -> Argentína területi szuverenitásának megsértése + Oszama bin Laden meggyilkolása)
• Az ENSZ tengerjogi egyezményének 111.cikke lehetővé teszi, hogy a részes állam a parti tengeréről üldözni kezdje a területén jogsértés elkövetésével gyanúsított honi vagy külföldi hajókat, és azokat a nyílt tengeren keresztül a másik állam területi vizeiig üldözze és ott bárhol elfogja. Akkor teheti ezt meg, ha az üldözött hajót az üldöző állam egyértelmű jellel ellátott hajói vagy repülői hang- vagy fényjellel világosan felszólították a megállásra, és ezek a jelt adó hajók/repülőgépek üldözik.
• Lehetővé tehetik az államok, hogy más államok ügynökei (rendőrei) a területükön hatósági cselekményeket végezzenek. Pl a schengeni végrehajtási egyezmény szabályozza az átnyúló üldözést.
• Magyarországon a 2002. évi LIV. törvény szabályozza és több nemzetközi egyezmény a szomszédos államokkal, melyek lehetővé teszik a bűnelkövetők határon túli megfigyelését és üldözését
• Uniós tagállamok által 2005-ben aláírt Prümi egyezmény, amit határokon átnyúló büntető együttműködés elősegítése érdekében kötöttek. A DNS-profilok, ujjlenyomat- és gépjármű-nyilvántartási adatok hatóságok közötti cseréjét célozza, de lehetővé teszi – bizonyos esetekben - a szerződő felek rendőrei egy másik állam területén intézkedhessenek.
• Határon átnyúló üldözés feltétele:

  1. az egyik ország területén a hatóságok tetten érjék egy bűncselekmény gyanúsítottját, vagy a gyanúsított őrizetből legyen szökésben,
  2. az adott bűncselekmény az egyezmény által meghatározott csoportjába tartozzon.
• Az üldözés során értesíteni kell a szomszédos ország illetékes hatóságát legkésőbb az államhatár átlépésekor.
• Az üldözés folyamán lehetőség van az elfogására, de nem vethető alá motozásnak, elfogás területe szerinti állam hatóságai hallgatják ki
• A szomszédos állam területén elkövetett bcs miatt európai elfogatóparancs kibocsátásával kérheti az üldözött személy átadását.
• Az üldözés során légi jármű nem használható, tilos magánlakásba vagy nem nyilvános helyekre belépniük, üldöző könnyen azonosítható legyen, hivatalos eljárás igazolható legyen. Fegyverüket maguknál tarthatják, de csak jogos önvédelem esetén alkalmazhatják.
• A kiadatás: külföldön lévő elkövető eljárás alá vonható legyen, és elérhető legyen, h a büntető joghatóságát gyakorolni kívánó állam területére kerüljön. két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon alapulhat.
• A kiadatás előfeltétele a kettős inkrimináció, vagyis hogy mindkét államban bűncselekménynek minősüljön és a kiadni kért személy ne legyen a kiadó állam polgára. (saját áp-t nem adnak ki) + szerződésen alapuló esetén: kiadatási bcs legyen ( szerződésben meghatározott bcs)
• A fontos bcs-ekkel foglalkozó nemzetközi egyezmények az aut dedere, aut iudicare elvet alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az érintett államoknak vagy gyakorolniuk kell joghatóságukat, és el kell járniuk a területükön levő személy ellen, vagy kötelesek azt kiadni egy másik részes államnak. Ilyenkor az igazságügyi minisztérium jár el.
• Az EU-ban a kiadatási rendszer helyébe a 2004-ben bevezetett elfogatóparancs, illetve átadás jogintézménye lépett.
• Eszerint a tagállamok hatóságai arra vannak kötelezve, hogy a másik tagállam hatósága által kiállított büntetőeljárás alá vonás, illetve szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott átadási kérelmet minimális ellenőrzéssel ismerjenek el, akkor is, ha saját állampolgár átadásáról van szó. Közvetlen kapcsolat, politikai elem kimarad!
• Az európai elfogatóparancsot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a gyanúsítottat egyévet meghaladó szabadságvesztés fenyegeti és a gyanú a kerethatározatban felsorolt 32 bűncselekmény valamelyikére vonatkozik és a cselekmény mindkét államban bűncselekmény.
• A személy átadásáig (nem kiadatásáig) a végrehajtó hatóság – Magyarországon a Fővárosi Törvényszék – ki is hallgathatja az érintett személyt, de legkésőbb az elfogatást követő 60 napon belül köteles végleges határozatot hozni arról, hogy az elfogatóparancsnak eleget tesz-e vagy sem, és az elfogatástól max. 90 napon belül köteles visszajuttatni abba az államba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották.
• A személyek átadását az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság (1) elrendelheti, (2) garanciákhoz kötheti, vagy (3) megtagadhatja.
• Az elfogatóparancs teljesítése csak kivételesen tagadható meg, ha "kötelező" vagy "mérlegelhető" okok alapján.
• Az átadás kötelezően megtagadandó, ha a kérelmezett személy adott cselekményét már bíróságmegítélte, a kérelmezett kiskorú vagy közkegyelem kedvezményezettje. A megtagadás mérlegelhető, például ha a végrehajtó tagállamban ugyanazon cselekmény miatt büntetőeljárás van vagy volt folyamatban, és az utóbbi esetben nem indítottak büntetőeljárást vagy azt megszüntetik.