a, Kartellek

• Az Egyesült Államok a Sherman-törvény elfogadásával szabályozta a versenykorlátozó megállapodásokat és magatartásokat. Ebben vegyesen közigazgatási és büntetőjogi normák is.
• Az United States v. Aluminium Co. Of America-ügyben a bíróság a Sherman Act rendelkezéseit egy olyan kereskedelmet korlátozó megállapodásra alkalmazta, amelyet az államon kívül kötöttek.
• Egy kanadai vállalat ellen indított pert az amerikai versenyhatóság, mert az amerikai ALCOA-val árkartellre lépett. Az volt a kérdés, hogy alkalmazható-e az amerikai versenyjog külföldiekkel szemben. A bíróság a "hatáselv" alapján megállapította joghatáságát, kimondva, hogy az amerikai bíróságoknak akkor van joghatóságuk külföldiekkel szemben, ha azoknak a magatartása kihat az Egyesült Államok kereskedelmére vagy gazdaságára.
• Az Alcoa-ügy óta a joggyakorlat megváltozott. A hatáselvet el nem ismerő államok blokkoló jogszabályokat alkottak. (saját versenyhatóságukat eltiltották az együttműködéstől, vállalkozásoknak megtiltották az információ szolgáltatását)
• Az amerikai bíróságok 1977-ben "mérlegelési tesztet" vezettek be: ami azt jelenti, hogy a bíróságoknak szempontrendszert adtak annak eldöntésére, hogy a külföldi magatartás belföldi hatásai olyan súlyúak-e, hogy szükséges az amerikai szövetségi joghatóság megállapítása vagy sem.
• A Timberlane-ügyben a kereset tárgya egy banki magatartás, mely csődbe jutott hondurasi malomnak nyújtott hitelt, ebből származó gazdasági hatások is Hondurasban következett be. A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy mindezek ellenére alkalmazzák-e a Sherman- törvényt.
• A Szövetségi Fellebbviteli Bíróság három feltétel megvalósulása esetén látta megállapíthatónak a joghatóságát:

  (1) az amerikai külkereskedelmet tényleges vagy szándékolt hatás érte,

  (2) a hatás felismerhető kárt okozott a felperesnek,

  (3) az Egyesült Államok érdekei elég erősek-e, hogy igazolható legyen a területen kívüli joghatóság gyakorlása
• A területen kívüli joghatóság fenti korlátozásait követően a Foreign Trade Antitrust Improvements törvény kivette az exportot a Sherman- törvény hatálya alól, kivéve, ha a kifogásolt export magatartás kárt okoz az amerikai gazdaságnak.
• A Hartford Fire Insuarance Co. v. California-ügy: visszatért az ALCOA- ügyben született döntésmegközelítéséhez a bíróság. A biztosítások piacán már nem volt igénybe vehető környezetszennyezési biztosítás. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság a "mérlegelési tesztet" félretette, kimondva, hogy a joghatóság minden amerikai piacot érintő magatartás fölött fennáll, de minden esetben mérlegelheti, kivéve, amikor a külföldi személyek által folytatott magatartást valamely más állam joga a személyek számára kifejezetten előírta.
• A magánjogi jogérvényesítés keretében az Empagran-ügyben kartell miatt indított konkrét kártérítési perben nem állapította meg az amerikai joghatóságot, mert a konkrét ügyben a hatáselv alapján a kartell nem az amerikai piacot célozta, de kimondta, ha azt célozta volna, indítható lett volna a per is.
• EU: A Dyestuffs-ügyben a területen kívüli joghatóság problémája jelent meg. Az ICI brit és svájci és belga leányvállalatai kartell-megállapodásokat kötöttek. A Bizottság olyan összehangolt

  magatartásként értékelte az ICI és a többi társaság magatartását, "amely hatással lehet a tagállamok közti kereskedelemre.
• A Woodpulp-ügyben a Bizottság azt állapította meg, hogy 41 facellulóz gyártó és két kereskedelmi társaság összehangolta piaci gyakorlatát. A kartellben résztvevő cégnek külföldön volt a székhelye, de volt leányvállalatuk, vagy ügynökségük a Közösségen belül. A Bíróság megállapította, hogy a Bizottság jogszerűen állapította meg a joghatóságát, de nem a hatáselvet alkalmazta, hanem az alkalmazási elvet, mert ennek a szempontnak a hangsúlyozásával a területi elvet tekinthette a joghatóság alapjának.
• A magyar versenyjog területi hatálya is kiterjed a vállalkozások külföldön tanúsított piaci magatartására is, "ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet." Ez a hatáselv kifejezésének tekinthető. (Tptv.)