5. Polgári jogi joghatóság

• A polgári joghatóság az államok számára kevésbé fontos és érzékeny terület
• Nem is alakultak általános rendelkező elvek, mint a büntető joghatóságnál
• Polgári ügyekben a joghatóság gyakorlását az államok szélesebb körben állapítják meg
• Az amerikai jogban az alperes székhelye vagy lakcíme alapozza meg a polgári jogi joghatóságot, azzal, hogy az amerikai jog széles körben lehetővé teszi a polgári ojgi igényekre is a területen kívüli joghatóságot.
• A Külföldi kártérítési igények törvénye ATCA alapján bárki polgári jogi kártérítési igényt érvényesíthet az Egyesült Államok kerületi bíróságai előtt, ha "a kárt a népek jogának vagy az Egyesült Államok valamely szerőzédésének megsértésével követték el."
• A Filartiga v. Pena Irala-ügyben egy paraguayi férfi sikerrel perelt egy paraguayi rendőrt, mert megkínozta és megölte a fiát (ATCA-ra hivatkozva).
• A Tel Oren v. Líbiai Arab Köztársaság-ügyben izraeli buszrobbantás áldozatai perelték Líbiát az ATCA alapján Egyesült Államokban. Itt viszont nem állapította meg az amerikai joghatóságot.
• Magyar intézmények ellen indult holokauszt-perek: 2010-ben a Chicagói Kerületi Bíróság előtt indítottak pert a MÁV, illetve MNB ellen az ATCA alapján. A MÁV-val szemben, mert részt vett a haláltáborokba hurcolt emberek kifosztásában. Az MNB ellen, a magyar bankokban maradt különféle értékek visszaszolgáltatása iránt pereltek. A fellebbviteli bíróság mindkét ügyben kimondta, hogy csak akkor indítható eljárás az Egyesület Államokban, ha Magyarországon nem volt, illetve nincs lehetőség jogorvoslatra.
• Az LB és az amerikai kerületi bíróságok szűkítették az amerikai joghatóságot, az ATCA alapján fennálló joghatóság nem jelent kivételt a szuverén immunitás elvének alkalmazása alól, magánvállalatok nem perelhetők az ATCA alapján.
• Az amerikai joggal szemben az európai uniós jog részletesen szabályozza a polgári joghatóság területét.
• A Római Szerződés 65. cikke, az EUMSZ alapján rendeletek; Európai Parlament és Tanács olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek biztosítják a tagállamokban alkalmazandó joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségét.
• A 44/2001/EK rendelet polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatosan állapít meg joghatósági szabályokat (kiv házassági, vagyonjogi, öröklési) + szabályoz: csődeljárás ill. ahhoz hasonló eljárásokat, szociális biztonság, választott bírósággal kapcs..
• A Lechouritou-ügyben hozott ítélet szerint a polgári és kereskedelmi ügyek meghatározását a nemzeti jogrendszerek összességéből következő alapelvekre hivatkozással kell értelmezni. Egyes olyan jogviták, amelyekben egy hatóság áll szemben magánszeméllyel, a rendelet alá tartozhatnak, de ez nem vonatkozik olyan esetre, amikor a hatóság közhatalmat gyakorol
• A 44/2001/EK rendelet szerint bármely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy kizárólag a rendelet szabályai szerint perelhető, bármely tagállamban lakóhellyel rendelkező alperesek esetében nem alkalmazhatók a tagállami szabályok
• "Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető."
• A rendelet különös szabályai: "tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban is perelhető, ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt."
• A 2201/2003/EK rendelet alapján a házasság felbontásánál a tagállamok bíróságai akkor rendelkeznek joghatósággal, ha az alperes szokásos tartózkodási helye tagállamban van, vagy valamelyik tagállam állampolgára.
• A magyar polgári joghatóság szabályait a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr) tartalmazza.
• Nem lehet alkalmazni olyan kérdésekben, amelyeket nemzetközi szerződés szabályoz.
• Az EUMSZ 288. cikke szerint az uniós rendeletek közvetlenül alkalmazandóak Magyarországon.
• Főszabály szerint magyar bíróság akkor járhat el polgári ügyekben, ha az alperes lakóhelye Magyarországon van. általános joghatóság
• Az Nmjtvr. különös joghatósági szabályai: kártérítési ügyekben a magyar bíróság akkor is eljárhat, ha a károkozó alperes lakóhelye nem Magyarországon van, azonban a káresemény Magyarországon következett be
• Egyes (vagyonjogi) esetekben a felek jogosultak, hogy saját maguk határozzák meg, hogy a jogviták elbírálására, melyik államnak lesz joghatósága. Ez a kikötött joghatóság.
• A magyar bíróságok bizonyos esetekben kizárólagosan jogosultak arra, hogy eljárjanak. Ez a kizárólagos joghatóság. (pl belföldi ingatlannal kapcs. dologi jog érvényesítése)
• Az Nmjtvr meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyekben a magyar bíróság vagy más hatóság soha nem járhat el. Ez a kizárt joghatóság esetei. Pl: külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése.