C) A konzuli képviselet feladatköre

Cards (23)

  • Az 1963. évi bécsi egyezmény 5. cikke alapján a konzuli feladatok a következők:
    1. A küldő állam és honosai érdekeinek védelme
  • 2. Kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése
  • 3. Tájékozódás a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, kulturális viszonyairól
  • 4. Útlevelek és egyéb úti okmányok, valamint vízumok kiadása
  • 5. Segítség és támogatás nyújtása a küldő állam honosai részére (jogi tanácsadás, a hazatérés elősegítése, kölcsön nyújtása).
  • 6. Eljárás közjegyzői és anyakönyvvezetői, egyéb közigazgatási feladatok végzése.
  • 7. A küldő állam honosai érdekeinek védelme hagyatéki ügyekben.
  • 8. A küldő állam kiskorú és cselekvőképtelen állampolgárai érdekeinek védelme,
  • 9. A küldő állam honosainak képviselete vagy megfelelő képviseletük biztosítását szolgáló intézkedések tétele a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt.
  • 10. Bírósági és peren kívüli iratok továbbítása vagy megkeresésének teljesítése.
  • 11.Ellenőrzési és felügyeleti jogok gyakorlása a küldő állam szerinti nemzeti hovatartozással rendelkező tengeri és folyami hajók, repülőgépek, ezek személyzete
    felett.
  • 12. segítség nyújtása ezeknek a hajóknak, repülőgépeknek, személyzetnek, hajók útjáról szóló nyilatkozatok átvétele, hajóokmányok megvizsgálása és láttamozása, vizsgálat
    folytatása az útközben megvalósuló balesetekről.
  • A konzuli tisztviselők legfontosabb joga, hogy a küldő állam honosaival szabadon érintkezzenek. Ha érdekelt személy ezt kéri, a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek késedelem nélkül értesíteni a küldő állam konzuli képviseletét, ha a küldő állam honosát bármely módon feltartóztattak.
  • Ilyenkor őt jogairól fel kell világosítani, küldő állama, pedig köteles konzuli védelemben részesíteni.
  • Miután a fogadó állam hatóságai kötelező jelleggel és késedelem nélkül értesítik a konzult, hogy a küldő állam állampolgárát fogva tartják, a konzul:
    • tisztázza a fogva tartás helyét;
    • felveszi a kapcsolatot a fogvatartottal;
    • tisztázza a fogva tartott személyazonosító adatait, lakcímét;
    • felkutatja, értesítési a legközelebbi hozzátartozót;
    • fellép az érintett hatóságok előtt;
    • kapcsolatot tart fenn a fogvatartottal és látogatja az érintett személyt;
    • tisztázza az alapul szolgáló bűncselekményt;
    • ellenőrzi, hogy a fogvatartottnak van-e jogi képviselője;
    • tanácsod ad, segít a védőválasztásban, a tolmács keresésében
    • jogi képviseletet lát el a hatóságok előtt;
    • ellenőrzi a fogva tartás körülményeit, elsősorban azok emberi jogi aspektusait;
    • közreműködik az óvadék kifizetésénél.
  • A fogadó állam köteles tájékoztatni a konzulátust minden, a küldő állam állampolgárát érintő releváns eseményről. (Pl. Kényszerintézkedések, büntetőeljárás, balesetek)
  • Paraguay v. USA (1998) ügyben a Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy az USA megsértette az 1963. évi bécsi egyezményt, mert nem értesítette a küldő államot a büntetőeljárásról és a NB ideiglenes intézkedése ellenére végezte ki állampolgárát. Ugyanez ismétlődött meg a LaGrand testvérek ügyében.
  • A diplomáciai védelem
    A konzuli védelemmel szemben a diplomáciai védelem nyújtása esetén egy állam saját jogaként érvényesíti állampolgárának azt az igényét, amely egy másik államnak betudható jogsértésből ered. Ezzel nemzetközi síkonimmár az ügy uraként – közvetlenül lép fel a jogsértés ellen. Az állam joga az igény érvényesítésére diszkrecionális, erre semmi sem kötelezi.
  • Feltétele azonban, hogy az eredeti jogsértést elszenvedő természetes vagy jogi személy a belső jogorvoslatok lehetőségét már kimerítette, illetve, hogy ne legyen annak az államnak (vagy annak is) az állampolgára, vagy honosa, melynek szervei a jogsértést elkövették, és amely ellen így a fellépés irányul.