III. Államhatárok

• Nemzetközi jog és az államhatárok

  ENSZ-Alapokmány 2. cikk, 4. bekezdése tiltja, hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel legyenek az államhatárok megváltoztatva – Föld területi felosztásának megváltoztathatatlansága – status quo mellett áll
• Ha az állam létrejött: területe sérthetetlen, védelem joga (kivéve ha területi épség azért van veszélyben, mert azon diszkriminatív, elnyomó uralmat tart fenn, és az elnyomott nép önrendelkezési jogát gyakorolja)
• Az államterületet államhatárok övezik és választják el egymástól.

  • A határokon belül a hatalmi funkciókat kizárólag az állam gyakorolhatja.
  • A természetes határ valamilyen földrajzi képződményhez kötődik. – francia – spanyol határ (Pireneusok-hegység)
• Preah-Vihear templom ügye (Thaiföld – Kambodzsa: hol húzódik a határ? Vízválasztó nem a térképen jelölt vonal, de döntő az a gyakorlat, hogy Thaiföld több évtizedig nem vitatta a franciák által végrehajtott demarkációt és az annak nyomán megrajzolt térképeket, a bíróság eltiltotta Thaiföldet a katonai cselekményektől)
• • sok esetben tárgyalásokkal döntik el, hogy hol húzódjon a határ, pl. csillagászati határok mentén – délkör mentén húzódik, pl. USA – Kanada
  • A tengeren az államhatár a parti tenger külső határával esik egybe (alapvonal meghat.) – angol-norvég halászati vita
• • Tavi határok – megegyezés szerint döntik el, nincs rá általános szabály a nemzetközi jogban
  • Folyami határok: hajózható vagy nem hajózható folyó képezi-e a határt
  • ha hajózható: a határ a legmélyebb összefüggő lefolyó árka, a sodorvonal
  • ha nem hajózható: a határ a két part szélétől egyenlő távolságra eső pontok összekötésével megállapított középvonal (de a felek eltérően is megállapodhatnak)
• • Chamizal-ügy: Mexikó és USA hajózható folyó esetében mégis középvonalban határozták meg
  • Irak-Irán víziút visszaszerzése
  • A légtér a szárazföld, a belvizek és a parti tenger felett minősül államterületnek. A légtér és a világűr elhatárolására nincs egyértelmű szabály. A világűr határának az un. Kármán – vonalat tekintik, amely a tengerszint felett mintegy 100 km magasságban húzódik.
• Az államhatárok ált. vmilyen nemzetközi konfliktus lezárásaként, nemzetközi megállapodások eredményeképpen jöttek létre., v nemzetközi bírósági ill. választottbírósági döntésekben v bizottság kijelölése demarkációra

  Uti possidetis elvének jelentősége