1. Szárazföldi terület és államterület

• Ma nincs olyan szárazföldi terület, amely ne tartozna valamely állam szuverén területéhez, nem maradt a Földön terra nullius, uratlan terület. Kivétel az Antarktisz. (államok lemondtak a területi igényeikről)
• Hogyan szerzi meg az állam a saját területét? Történelem során alakultak ki, nemzetközileg elismertek a határok, ha új állam jön létre: függetlenség kimondásával ill.. elismeréssel egyidejűleg a határokat is megállapítják
• Hogyan szerzi meg az állam más államok területét?
• Terület növekedése által, földrajzi folyamat során kialakuló új földterület egy, már korábban létező szárazföld részévé válik (automatikusan), a korábban létező szárazföld felett szuverenitást gyakorló állam automatikusan megszerzi az államterületének részét képező szárazföld részévé váló területet pl. Chamizal ügy (Rio Grande folyó mederváltozásaiból követező határváltozások képezték Mexikó és USA között a vita trágyát- végül egymás között elosztották)
• Átruházás, a terület békés átszállása egyik szuverénről a másikra, a szuverenitás átadásának szándékával (vásárlás v kölcsönös engedmények. pl Lousiana, Alaszka)
• Hódítás, területszerzés erőszakos úton, önmagában nem teremt alapot, a jogosultság átszállását az annexió eredményezi (pl. Bosznia-Hercegovina)
• Foglalás, olyan terület megszerzése, amely nem tartozik senkihez, azaz terra nullius (feltételek lsd. Berlini záróokmány; nem kell ténylegesnek lennie, elég, ha a releváns területeket meghódítja /területi folytatólagosság elve/)
• Elbirtoklás, a korábban más szuverén hatalma alatt álló területre vonatkozó jogcím megszerzése, döntő szempont: közhatalom tényleges (folyamatos) gyakorlása, Palmas-szigetek ügye, Minquiers és Echeros-ügy