history

• The Nile River was the lifeblood of Ancient Egypt, providing water, transportation, and fertile soil for agriculture.
• 150 éves török jelenlét pusztításai
• Felszabadító háborúk pusztításai
• Lipót abszolutikus intézkedései- egyik elnyomásból a másikba
• Rákóczi hamvait 1906 októberében hazahozták, s országos ünnepségek közepette a kassai dómban (Szent Erzsébet székesegyház) helyezték el.
• 1683-ban a török nagy erejű támadást indított Bécs ellen
• szerveződött Szent Liga
• lakosságnak óriási károkat okozott
• néptelenedtek el
• A szabadságharc sorsa végső soron a nyugati hadszíntéren dőlt el, a franciák kezdeti előretörését az osztrák–angol haderő Höchstädtnél megállította (1704), a franciák, és ezzel a Rákóczi-szabadságharc gyors győzelemének a lehetősége megszűnt.
• A császári erők azonban még jelentős mértékben le voltak kötve nyugaton, így a kuruc haderő további sikereket tudott elérni.
• A haderő magját a török kor háborúiban edződött egykori kurucok adták.
• A kuruc hadsereg gyorsan megszerveződött, létszáma 1705 és 1708 között 75 000 körül mozgott.
• A Rákóczi-hadsereg nagy része mezei hadból (irreguláris hadsereg) állt, míg a hadsereget jórészt nem képzett tisztek irányították, hanem a mozgalom mellé állt nemesek - mint Károlyi Sándor gróf, Szatmár vármegye főispánja, Bercsényi Miklós gróf, felvidéki nagybirtokos illetve Béri Balogh Ádám középbirtokos nemes.
• A magyar katonaság harci értéke kisebb volt, mint a reguláris császári csapatoké, de Rákóczi igyekezett a fegyelem erősítésével, tisztképzéssel és a felszerelés fejlesztésével javítani a helyzeten.
• A várakba szorult császári katonaság szinte szabadon átcsoportosíthatta az erőit, ennek következtében a hadi helyzet bizonytalan volt, Erdély és a Dunántúl például többször is gazdát cserélt.
• A Rákóczi-had az ellenség nyugtalanítására, egyéni hőstettekre alkalmas volt, de meghatározó győzelemre kevésbé.
• A szabadságharc idején a számbeli fölényben lévő, mozgékony kuruc hadak ellenőrizték az ország jelentős részét.
• A nagyobb várak többsége mindvégig császári kézen maradt.
• Ez a csata egyértelműen fordulópont volt a szabadságharc történetében.
• Az európai hatalmi egyensúly miatt Magyarország önállósodási törekvéseit a nagyhatalmak nem támogatták.
• A császáriak könnyedén szétverték a magyarok seregét, mely (egy kuruc akkori híradása szerint) még csatarendbe sem sorakozott, amikor a labancok megtámadták.
• A földjét, ami nagy károkat okozott számára akkor is, ha a hadseregtől szolgálataiért kapott fizetést.
• Az ónodi országgyűlés által megszavazott adók, melyeket a közteherviselés alapján a nemesekre is kivetettek, ezt a réteget is szembefordították a fejedelemmel, hiszen ez a nemesség ősi szabadságjogát sértette - miszerint a magyar nemes a vérével adózik.
• Rákóczi a szabadságharc eredményeinek megmentésére egy újabb tervet dolgozott ki: egy szilézia-morva-magyar (esetleg hozzá csatlakozó lengyel) konföderáció létrehozását.
• A rendek az I. Lipót halála után 1705-ben trónra került I. Józsefet - szintén az ónodi országgyűlésen, 1707-ben - megfosztották trónjától, azaz a Habsburg-házat detronizálták.
• A vereség után sokan nem tértek vissza a seregbe, s ezután a kuruc sereg létszáma egyre gyorsabban fogyott.
• Megszaporodtak az árulások és az átállások, és a kuruc sereget egyre nehezebb volt ellátni.
• A csatában a fejedelem lebukott lováról és megsérült, s bár túlélte az ütközetet, a csata alatt elterjedt halálának híre, ami az amúgy is vesztésre álló sereget végképp félelemmel töltötte el.
• Rákóczi ajánlatát a porosz udvarban megértéssel fogadták, és közvetítést ígértek a megszakadt angol és holland kapcsolatok felvételéhez.
• A terv megvalósítása érdekében Rákóczi megkezdte a sziléziai hadjárat előkészítését - s ha a kurucok Sziléziába érnek, akkor a porosz trónörökös „véletlenül” átmegy a magyarokhoz -, de az 1708-as trencsényi vereség lehetetlenné tette a terv megvalósítását.
• A felszabadító háborúban elszenvedett veszteségek egyébként is kimerítették a Portát, amely 1699 után - a franciák biztatása ellenére - nem kívánt újabb háborút indítani.
• Mivel emiatt a Habsburgok nem tudtak erőiket a magyarországi problémákra koncentrálni, ez jó lehetőséget teremtett egy szabadságharc kibontakozásához.
• A szervezkedést a felvidéki főnemes, Bercsényi Miklós indította meg, s megnyerte az ügynek Rákóczi Ferencet, az erdélyi fejedelmek örökösét, aki akkor az ország legnagyobb birtokosa volt.
• mivel a franciák nem tudtak elérni a magyarországi Habsburg-tartományokat, nem kívánta meg
• XIV Lajos óvatosan fogadta e kéréseket, válaszai meglehetősen hűvösek voltak.
• Levelei azonban a császáriak kezébe jutottak, őt elfogták, s a bécsújhelyi börtönbe zárták.
• A rendi sérelmek miatt a nemesség is mozgolódni kezdett.
• A harcok Spanyolország, Spanyol-Németalföld, a Német-Római Birodalom és Észak-Itália területein folytak.
• Nyugaton sem talált szövetségesre XIV Lajos.