A magyar közlekedési ágazat bemutatását a következő fő kategóriák szerint csoportosítják:
Kínálati oldal:
A magyar közlekedéshálózat térbeli szerkezete és strukturális jellemzése
Főbb hálózati és járműpark jellemzők alágazatonként
Keresleti oldal:
A forgalom jellemzői összességében és alágazatonként
Az intézményi jellemzők átalakulása valamint a magyar közlekedéspolitika helyzete
A magyar közlekedéshálózat alapvető jellemzője egy túlközpontosított Budapest-centrikusság
Gyökerei a múlt századra nyúlnak vissza, amikor tudatos magyar törekvés volt az Osztrák-Magyar Monarchián belül egy Béccsel szembeni hangsúlyos ellenpólus kialakítása
A centralizált irányítás azután az így készen kapott örökséget fejlesztette tovább
Az országos közlekedési struktúra megismétlődik Budapesten belül
A belső városrészekre, hidakra, intézményekre terhelődik a legnagyobb nyomás
A közlekedéshálózat centrális szerkezete memóriaként őrzi a pályák kialakítása korában érvényesített központosító politikák és törekvések lenyomatát
A magyar vasúthálózat sűrűsége kiemelkedő, jelentősen meghaladja a fejlett európai országok átlagát
A magyar vasúthálózat 7700 km hosszú
A villamosított és a kétvágányú vonalak aránya kisebb a nemzetközi átlagnál
A magyar vasúthálózat vonalak aránya kisebb a nemzetközi átlagnál
A magyar vasúthálózat fajlagos sűrűsége megfelel a fejlett európai szintnek
A magyar vasúthálózat lemaradása az élenjáró országoktól minőségi jellegű
A magyar vasúthálózat fejlesztéséhez szükség van prioritások, szemléletek, előítéletek megváltoztatására
A magyar vasúthálózat járműparkjában:
A teherkocsikat és mozdonyokat felújítások elmaradása és a megújítási igény halmozódása jellemzi
A személykocsi park fejlesztése számít a MÁV 90-es évekbeli kis sikertörténetének
1992-től évi 50-70 nyugati személykocsi beszerzésével a hazai személykocsipark egy része alkalmas lett minőségi igényeket kielégítő intercity közlekedésre
A magyar vasúti infrastruktúra minőségi mutatóiban (60kg/fm sínfelépítmény aránya, vegyes funkciójú állomások aránya) van hiányosság
A magyar közúthálózat kialakulása:
1920-ra a mai országterületen kialakult
40%-a földutakból, 60%-a makadámutakból állt
1945-re a földutak aránya 15%-ra csökkent
Az utolsó 50 évben a magyar közúthálózaton korszerű burkolat épült ki
A magyar közúti infrastruktúra fő problémái:
Az autópályák kis száma
A főútvonalak kapacitáshiánya
A településeket elkerülő szakaszok hiánya
A határátkelő kapacitás hiánya
A sok biztosítatlan útátjáró
A lakott területeken a burkolt utak alacsony aránya
A magyar közúthálózat minősítése:
99%-ban burkolt országos közutak 18%-a nem megfelelő, 28%-a tűrhető, 39%-a rossz minősítést kapott
Az elmaradt vasúti fenntartás problémáját kell előtérbe helyezni a hálózatfejlesztés helyett
A kombinált szállítások a nemzetközi forgalomra korlátozódnak, a tranzit pedig a várható forgalom 75-80%-át jelenti
A magyarországi állandóan hajózható viziút hossza 1373 km, amiből 417 km a Duna főága
A hazai kikötők nem felelnek meg a mai hajózási követelményeknek, a hajók méretei nem teszik lehetővé a nyugat-európai belvizeken történő hajózást
A légi közlekedés fejlesztése kulcsfontosságú, több repülőtér jövője az önkor-mányzati tulajdonba adáson és a rentábilis működtetésen múlik
A Malév működtetésében lévő 30 repülőgép folyamatosan cserélődik, jelenleg már a gépek fele nyugati gyártmányú
A politikai és szerkezeti központosítás mellett a volt központi irányítású gazdaságok másik jellegzetes öröksége a korábbi nagyon alacsony szállítási tarifák következtében kialakult szinte korlátlan, legalább is költség-oldalról alig korlátozott szállítási kereslet
A közúti fuvarozók a járműparkkal kapcsolatban jelzett minőségi tényezők miatt kiszorulnak a nyugati piacokról
A vasúti és a vizi alágazatok voltak az átalakulási időszak fő vesztesei, ahol 1988 és 1993 között kereken 60%-kal estek vissza a szállítási teljesítmények
A belföldi és nemzetközi kombinált szállítás teljesítménye Nyugat-Európában tíz év alatt több, mint két és félszeresére nőtt
Since 1988, the volume of freight transport by waterways has decreased by a third
Truck transport has dynamically increased, while water transport has ceased for economic reasons
In urban transportation in the 1990s, the availability of public transport, the number of passengers, and the level of service all decreased
There is a gradual decline in the ratio of public transport to private transport, although it is still higher than in market economies
The issue of transit transport is closely related to the regional structure and the connection of transport networks
The Hungarian government's transportation policy aims to make the national section of European main transport corridors attractive
For freight transport, it is advisable to target increasing the manipulation of goods locally due to the significant transit demand arising from the country's location
Different points like transfer and equipment changing points, distribution points, and logistic service points provide opportunities for this
The transit of goods by rail is profitable and supports the costs of maintaining and modernizing the infrastructure network
It is generally suitable to use railway transport for bulk goods that are also suitable for water transport
The existence of road transit is partly due to geographical factors, but the traffic of trucks is not desirable economically or environmentally
It is important to ensure that those who are forced to travel through the country can do so without affecting valuable areas
Long-term protection from transit traffic increases the attractiveness of areas for tourism
The transformation of institutions and Hungarian transport policy
The role of the state is challenged by the private sector and local governments taking on tasks, as well as the EU absorbing previous state competencies