Növények szaporodása

• A növények mind ivarosan mind ivartalanul tudnak szaporodni.
• Az ivaros szaporodás az előnyösebb mivel azzal jobban lehet alkalmazkodni a folyton változó környezethez
• Az ivaros szaporodás ivarsejtekkel történik, erre minden növény képes.
• Az ivartalan szaporodás lehet teleptestes szétszakadással, spórával, és vegetatív szervekkel.
• Teleptestes szétszakadással úgy jön létre egy új növény, hogy a régi növény teste felbomlik, majd a részek elszakadva új növényekké fejlődnek ki belőlük.
• Vegetatív szerveken keresztül úgy jön létre egy új növény, ha a növény gyökér- vagy hajtáslapátja letör, de továbbra is élő marad, így új növény lesz belőle.
• Emberi beavatkozással lehet a növényeket szaporítani. Ennek 4 fajtája van: oltás, bujtás, dugványozás és szemzés.
• Oltáskor egy egész ágat vágnak a növényről.
• Bujtáskor (pl rózsa) a növény lehajtott szárát kell a földbe dugnod, majd elvágnod.
• Dugványozás pl. muskátli
• Szemzésnél rüggyel.
• A fokföldi ibolyát lehet a levelével is szaporítani.
• A mohák és harasztok szaporodása vízhez kötött. Fontos a kemotaxis amivel a hímivarsejtek megtalálják a petesejtet vízben úszva.
• Harasztok spórája - haploid.
• Harasztok szaporodásánál a zigóta diploid, pont mint a harasztnövény és a spóra anyasejtek.
• A mohák evolúciós zsákutcák míg a harasztok az első hajtásos növények.
• Megjelenik a mag, ahol már nincsen szükség vízre a megtermékenyítéshez, ilyenek a nyitva és a zárvatermők.
• Nyitvatermők szaporodása: ivarlevelekkel (porzó, termő)
• A porzó a hímvirágzat, a barka. Egyivarú.
• A termő a női virágzat a toboz. Egyivarú.
• Ha 1 növényen van mind a hím mind a női virágzat, egylakinak nevezzük.
• Zárvatermők: van ivarlevele + takarólevél. A porzóról száll a pollen át a termőre-> bibére-> bibe szárba-> magház, magkezdemény.
• Újdonságai:

  1. a bibe ragad
  2. színes takarólevél vonzó az állatoknak
  3. termelnek nektárt
  4. a termőlevelek összezáródtak magházzá
  5. a termőből lesz a termés
• A takarólevelek kétszikűnél csésze + sziromlevél. Egyszikűnél lepellevél.
• A zárvatermők megtermékenyítése lehet állatok, szél és víz által.
• A zárvatermők megtermékenyítése a kettős megtermékenyítés.
• A kmt folyamata:

  1. virágporszem az anyasejtből meiózissal keletkezik
  2. tovább mitózissal osztódik egy generatív és egy vegetatív sejtté
  3. 2 hímivarsejt és egy vegetatív tömlőképző keletkezik
  4. bejut a magházba
• Az egyszikű magnak van külön sziklevele, pl kukorica. A sziklevél feladata a tartalék tápanyag továbbítása a csírának. TalajBAN csírázik.
• A kétszikű magban a sziklevél maga a tápszövet pl. bab. Talaj FELETT csírázik. A maghéjat ledobja->tápszövet + fény
• Csírázás belső feltételei:

  • tartalék tápanyag
  • enzimek
  • csírázás gátló anyagok bontása
• Csírázás külső feltételei:

  • víz
  • O₂
  • megfelelő hőmérséklet
  • fény
• A csírázás vegetatív szakasza:

  • Belső:
  • hormonok
  • enzimek
  • Külső
  • víz
  • fény
  • hő
  • ásványi sók
• A csírázás reproduktív szakasza:

  • Belső:
  • hormonok
  • enzimek
  • Külső:
  • víz
  • hő
  • fény
• Rövidnappalosnak nevezzük azt a növényt ami 12 óránál kevesebb fényt kíván.
• Hoszzúnappalosnak hívjuk azokat a növényeket amelyek a 12 óránál tovább tartó fényt kedvelik.
• Növényi hormokok: etilén

  • gyümölcs érését serkenti
  • virágképzést segíti
  • gátolja a sejtek megnyúlását
  • szárazság, fertőzés esetén is aktiválódik
• Növényi hormonok: auxin

  • gyökér<oldalhajtás<levélcsúcs
  • árnyékos oldalon
  • sejtmegnyúlást serkenti
  • hajtáscsúcsbn termelődik
  • tropizmus szabályozója
• Növényi hormonok: Abszcizinsav

  • stresszhormon
  • színtestekben képződik
  • gátolja a növekedést
  • előidézi a levelek hullását
• Helyváltoztató mozgás a taxis, lehet foto (moszatok) vagy termo (hímivarsejtek)
• Helyzetváltoztató mozgás a nasztia, lehet termo (tulipán virágok), foto (napraf), tigmo (mimóza)