katonai pszichologia

• Neveléstörténeti paradigmák:

  • Spárta: katona, helóták, állandó életveszély
  • Athén: kereskedő; önrendelkezés, politika, filozófia
  • Róma: államgépezet, hódítás, mozgékony, erős had
  • Középkor: papok és szerzetesek; kezdetleges adminisztráció
  • Ipari forradalom, újkor: tömegoktatás, tankötelezettség
  • Ellenhatás: ún. reformpedagógiák (emberkép; gyermek-központúság)
  • XX. század: ideológiai alapú nevelési rendszerek
  • Pluralizmus: sokféleség
• A pedagógia szerepe a katona életében:

  • Személyes életében: gyerekét gondozza, iskoláztatja, fejleszti; minta
  • Szolgálatában: a fiatalabbak, a kevésbé tapasztaltak, a kisebb tudásúak tudásának és személyiségének fejlesztője céltudatos terv alapján; egyént / közösséget formál adott szervezeti keretben
  • Képzési keretek az élethossziglani tanulás jegyében: iskolarendszer; tanfolyamok (avagy formális, non-formális, informális képzések)
• Nevelhetőség, mint a személyiségformálás alapja:

  • Nevelő befolyásolási képessége
  • Személyi bevonódás vs. ellenállás: a bizalom
  • Az életkor szerepe: alacsonyabb életkorban direkt (közvetlen) nevelői hatások, kb. 9-10 éves kortól indirekt hatások (a kortárscsoport szerepe a döntő – a nevelő a csoporthatások révén formál)
• A nevelhetőség néhány paradigmája:

  • Pedagógiai optimizmus: mindenki bármire
  • A nevelhetőségnek lehetnek korlátai (tehetség és „fogyaték”; genetikai okok; intergenerációs problémák, pl. életvezetés; öröklődő betegségek)
  • Célzott csoportok fejlesztő programjai – akikről „lemondtak” (pl. KIP)
  • Individualista vs. kollektivista nevelés-felfogások
  • Konzervatív vs. liberális nevelési rendszerek
  • O’Neill (Summerhill): a nevelés létjogosultságának tagadása
• Nevelés, mint érték-közvetítés:

  • Érték(es): ami előre viszi az egyént úgy, hogy közben javára válik az egészen tág közösségének
  • Pedagógiai „végső” érték: a jellemes ember ún. konstruktív életvezetése (bizalomgerjesztő magatartása; kiszámítható viselkedése; a cselekvések sorozata eleget tesz az egyénileg eredményes / közösségileg is előrevivő kettős követelménynek)
  • Ellenpróba: romboló, destruktív életvezetés
  • Nevelési cél: a katona olyan (élet)helyzetekbe állítása, amelyekben pozitív jellemfejlődés érhető el
  • Életvezetés: a magánéletének is példamutatónak kell lennie (minta és példakép)
• Generációs kihívások:

  • Baby boomerek (1943-1965)
  • Az X generáció (1966-1979)
  • Az Y generáció (1980-1995)
  • A Z generáció (1995-2010)
  • Alfa generáció (2010-)
• A pedagógia fogalma:

  A pedagógia a neveléstudomány egyik területe, a nevelés elmélete és gyakorlata. személyiséggel, és annak fejlesztésével foglalkozó tudomány.
• Az andragógia

   a felnőttképzés tudománya
• gerontológia

  az öregekkel való sajátos foglalkozást vizsgálja és nyújt segítséget.
• Oktatás:

  • Tanítás, tanulás, tanár, tanuló
• Nevelés:

  • Növelés által többé tenni
• Képzés:

  • Szakmai ismeretek elsajátítása
• Kompetenciák:

  • Hozzáértés
  • Tartalmazza: attitűd, önállóság, képesség
• Skill:

  • Együttműködés, önálló képesség
• Öröklés, környezet-nevelés:

  • Környezeti helyzet dönt a gyerek milyenségéről
  • Szülő és intézmény választás felelőssége
• Fejlesztő pedagógia:

  • Hiányzik valami, de megfelelő szakorvossal ez fejleszthető
• Konduktív pedagógia:

  • Asperger-szindróma, downszindróma esetek
• 
  

  Platoni elmélet: a nevelés teszi az embert igazán emberré
• Maria Montessori:

  • Orvosi egyetem pápai egyetemmel
  • Értelmi fogyatékosok között tudott elhelyezkedni
  • Tanulás segítő eszközöket készített
  • 2x volt MO-on (1946)
  • Magyar óvodákat építtetett újra
• Celestin Freinet:

  • I. világháborús veterán
  • Tüdő lövést kapott
  • Kreatív tanulási módszer alapjait csinálta
  • Megosztott tudás elve
• Nagy László:

  • MO-i gyermektanulmányok szellemi atyja
  • Önálló gyermekkor „felfedezése”
• Sztehlo Gábor:

  • Evangélikus lelkész
  • Zsidóból kikeresztelt gyerekekkel kezdte pályafutását
  • Végén (vészkorszak) csak zsidó gyerekek maradtak az árvaházába
• Pedagógia szerepe a katona életében:

  • Nevelő befolyásolási képesség
  • Személyi bevonódás vs. ellenállás: bizalom
  • Életkor szerepe:
  • Alacsonyabb életkor: direkt (közvetlen) nevelői hatás
  • 9-10 éves kortól indirekt hatások (kortárscsoport szerepe a döntő)
  • A nevelő a csoporthatások révén formál
  • Pedagógiai optimizmus: mindenki bármire
  • Nevelési korlátok:
  • Fogyaték
  • Genetikai okok
  • Intergenerációs problémák
  • Célzott csoportok fejlesztő programjai:
  • Akikről „lemondtak”
  • Individualista vs. kollektivista nevelés-felfogások:
  • Individualista: egyén áll a központban
  • Kollektivista: közösség áll a központban
  • Konzervatív vs. liberális nevelési rendszerek:
  • Konzervatív: réghez kötődik
  • Liberális: szabadelvű
  • O’Neill (Summerhill): a nevelés létjogosultságának tagadása
• Nevelés, mint érték-közvetítés:

  • Érték: ami előre viszi az egyént úgy, hogy közben javára válik az egészen tág közösségének
  • Pedagógiai „végső” érték: jellemes ember ún. konstruktív életvezetése
  • Bizalomgerjesztő magatartása
  • Kiszámítható viselkedése
  • Ellenpróba: romboló, destruktív életvezetés
  • Nevelés célja: katona olyan (élet)helyzetbe állítása, amelyekben pozitív jellemfejlődés érhető el
  • Életvezetés: a magánéletének is példamutatónak kell lennie
  • Minta és példakép
• Generációs kihívás:

  • Demográfia: jóléti társadalmak elöregedése
  • Évszázados panasz a „következő” nemzedékre <-> atom-, majd nano-korszak
  • Gyorsan változó ismeret- szükségletek – multi világ
  • Információs-robbanás, -feldolgozás: internet
  • Modern generáció-tan egyik összetevője a számítástechnikai eszközökhöz való viszony
  • Baby boomer-ek (1943-1965):
  • Jólétben születtek
  • Rangidősek
  • Hierarchiát és kemény munkát szoktak meg
  • Önfejlesztés
  • Folyamatos teljesítmény
  • Versengő szellem alakul ki náluk
  • Nincs szenvedélyei
  • Lassabban alkalmazkodik a változáshoz
• X generáció

  ›Gyakori változások és bizonytalanság. Szüleik (boomerek) sokat dolgoztak az otthonlét helyett à sok válás. Az X generáció erősen önálló és az individualizmus híve. Megszokták a bizonytalanságot, és kénytelenek több lábon állni és rugalmasnak lenni.
• X generació

  ›Munka és magánélet egyensúlya. Kevésbé elkötelezettek a munkahelyük iránt – könnyen váltanak. Erősen versenyszelleműek, ezért értékes munkaerővé válnak, magas kvalifikációval. Általában kiemelkedő nyelvtudással rendelkeznek.
• X generació

  ›A munkatársakkal való kapcsolatra kisebb hangsúlyt fektetnek és vezetőikkel gyakran kritikusak, szkeptikusok.
• X generació

  ›Naprakész információk; szeretnek egyszerre több feladattal szembenézni. Fontos számukra a szabad és rugalmas munkavégzés, és az állandó visszacsatolás.
• X generació

  ›Digitális bevándorlóknak nevezik őket, mivel az internetet idősebb fejjel kellett megismerniük, azonban a munkavégzésükhöz elvárás lett ennek ismerete. Ez gyakran okoz konfliktusokat munkahelyi életükben.
• Z- generáció

  ›Technikai tudás, ugyanakkor a hatalom kultúrájának ellenszegülnek; a hagyományos motivációs eszközök nem működnek náluk. Szabadság, önmegvalósítás, világmegváltó munka. Gyorsak a munka és a magánélet területein. A fizetésemelésre nem várnak éveket, elvárásaik rögtön magasak. Gyakori visszajelzésre van szükségük. Rugalmasság; időben és térben is szabadok akarnak lenni. Az információk gyors áramlása elvárás számukra; türelmetlennek tűnnek
• Z- generáció

  ›Fontos számukra a csapatuk összetétele és a jó viszony a munkatársakkal
• Z- generáció

  ›Az első valóban globális generációnak vagy digitális bennszülötteknek is nevezzük őket, mivel szocializálódásukat és életüket teljesen átalakította az, hogy állandóan online tudnak lenni. A családjuk létszáma jelentősen lecsökkent a korábbi generációkhoz képest, gyakran egykeként, egyszülős családokban nőnek fel
• Alfa generáció (2010-)

  Az Alfák várhatóan a fiatalabb Z-khez hasonlóan saját vállalkozásban szeretnének majd dolgozni, nem pedig alkalmazottként. A generációkra igaz, hogy mindig sokkal nagyobb a vállalkozói kedvük, mint az előttük állóknak: ennek az oka, hogy sokkal több információ és forrás áll a rendelkezésükre, mint az idősebbeknek. Az Alfák már akár extrém korán, tinédzser éveikben is beindíthatják akár első vállalkozásukat a szakemberek szerint, és ha ezek tönkre is mennek, mivel fiatalon tapasztalták meg a kudarcot, ezért még bátrabban kezdik majd újra, és a korábbi sikertelenséget is.
• Alfa- generáció

  ›Technikai géniuszok, ugyanakkor kevesebb társas-szociális kapcsolat›Jelentősebb szülői befolyás, ugyanakkor önellátás, képzettség, felkészültség›Internet-generáció
• Arisztotelész – a nevelés hatalmában bízott.