18. Vektorok

Cards (28)

  • Az eltolás, mint egybevágósági transzformáció megadható az eltolás irányával és nagyságával,
    vagyis egy vektorral.
    Az irányított szakaszt vektornak nevezzük. Jel: AB= \overrightarrow{AB}=v\underline{v}
    A: kezdõpont, B: végpont (ez szemléletes megoldás, a vektor alapfogalom, nem definiáljuk).
  • A vektor abszolút értéke a vektort meghatározó irányított szakasz hossza. Jele: AB\left| \overrightarrow{AB}\right|
  • Az a vektor, amelynek abszolút értéke nulla, a nullvektor. Jele: 0\underline{0} . A nullvektor iránya tetszõleges, tehát minden vektorra merõleges, és minden vektorral párhuzamos.
  • Két vektor egyirányú, ha a két vektor párhuzamos, és azonos irányba mutat.
  • Két vektor ellentétes irányú, ha a két vektor párhuzamos, de ellentétes irányba mutat.
  • Két vektor egyenlõ, ha egyirányúak és abszolút értékük egyenlõ.
  • Két vektor egymás ellentettje, ha ellentétes irányúak és abszolút értékük egyenlõ.
  • Az a és b vektorok összege annak az eltolásnak a vektora, amellyel helyettesíthetõ az a vektorral és a b vektorral történõ eltolások egymásutánja. Jele: a + b .
  • Vektorok összege
    A) háromszög-szabály
    B) paralelogramma-szabály
  • A vektorösszeadás tulajdonságai
  • Az a - b különbségvektor az a vektor, amelyhez a b vektort adva az a vektort kapjuk. Jele: a - b .
    Az a - b és a b - a egymás ellentettjei.
  • Egy nullvektortól különbözõ a\underline{a} vektor tetszõleges λ\lambda valós számmal (skalárral) vett szorzata egy olyan vektor, amelynek abszolút értéke λa\left| \lambda \right| \cdot \left| a \right| és λ>0\lambda\gt 0 esetén a\underline{a} -val egyirányú, λ<0\lambda\lt 0 esetén a\underline{a} -val ellentétes irányú.
    A nullvektort bármilyen valós számmal szorozva nullvektort kapunk.
    A skalárral vett szozás disztributív és asszociatív.
  • Tetszõleges a,b\underline{a}, \underline{b} vektorokkal és α,β\alpha, \beta valós számokkal képzett v=\underline{v}=αa+\alpha \cdot \underline{a} +βb \beta \cdot \underline{b} vektort az a és b vektorok lineáris kombinációjának nevezzük.
  • Ha a és b nullvektortól különbözõ párhuzamos vektorok, akkor pontosan egy olyan a valós szám létezik, amelyre b=\underline{b}=αa\alpha \cdot \underline{a}.
  • Ha a és b nullvektortól különbözõ, nem párhuzamos vektorok, akkor a velük egy síkban levõ minden c vektor egyértelmûen elõáll a és b vektorok lineáris kombinációjaként, azaz c=\underline{c}=αa+\alpha \cdot \underline{a} +βb \beta \cdot \underline{b} alakban, ahol α\alpha és β\beta egyértelmûen meghatározott valós számok. Ez azt jelenti, hogy c egyértelműen felbontható a-val és b-vel párhuzamos összetevõkre.
    A lineáris kombinációban szereplõ a és b vektorokat bázisvektoroknak nevezzük.
  • A síkbeli derékszögû (x; y) koordináta-rendszer bázisvektorai az origóból az (1; 0) pontba mutató i és a (0; 1) pontba mutató j egységvektorok.
  • A derékszögû koordináta-rendszerben az A(a1, a2) pont helyvektora az origóból az A pontba mutató vektor.
  • A derékszögû koordináta-rendszerben egy vektor koordinátáinak nevezzük az origó kezdõpontú, vele egyenlõ helyvektor végpontjának koordinátáit. Jele: a(a1,a2)\underline{a}(a_1,a_2).
  • (Az elõbbiek alapján) a koordinátasík összes v vektora egyértelmûen elõáll i és j vektorok lineáris kombinációjaként v=\underline{v}=v1i+v_1 \cdot \underline{i} +v2j v_2 \cdot \underline{j} alakban. Az így meghatározott (v1, v2) rendezett számpárt a v vektor koordinátáinak nevezzük. Jele: v(v1,v2)\underline{v}(v_1,v_2).
  • Vektor koordinátáinak kiszámítása kezdõ- és végpontjának segítségével: B(b1,b2)AB(b1a1,b2a2)B(b_1,b_2) \Rightarrow \overrightarrow{AB}(b_1-a_1,b_2-a_2).
  • Ha a v vektor koordinátái v(v1,v2)\underline{v}(v_1,v_2), akkor a vektor hossza v=\left| \underline{v} \right|=\sqrt{v_{1}^{2}+v_{2}^{2}}.
  • Két vektor szöge
    • egyállásúak: egyirányű: 0 fok, ellentétes: 180 fok
    • Nem egyállású vektorok esetén a vektorok hajlásszögén a közös pontból kiinduló vektorok félegyenesei által bezárt konvex szöget értjük.
  • Tetszõleges két vektor skaláris szorzata a két vektor abszolút értékének és hajlásszögük koszinuszának szorzata: ab=\underline{a} \cdot \underline{b}=abcosα \left| \underline{a} \right| \cdot \left| \underline{b} \right| \cdot \cos\alpha.
    kommutatív és disztributív
  • Két vektor skaláris szorzata akkor és csak akkor 0, ha a két vektor merõleges egymásra:
    abab\underline{a} \cdot \underline{b} \Leftrightarrow \underline{a} \bot \underline{b}.
  • Két vektor skaláris szorzata koordinátákkal: ab=\underline{a} \cdot \underline{b} =a1b1+ a_1 b_1 +a2b2 a_2 b_2, azaz a megfelelõ koordináták szorzatának összege.
  • Két vektor skaláris szorzata koordinátákkal
  • Vektorok bizonyításban: háromszög súlypontja harmadolja a súlyvonalakat; Euler-egyenes: a háromszög köré írható kör középpontja, súlypontja, magasságpontja egy egyenesen van és...
    Szögfüggvények tetszõleges forgásszögre történõ definiálása egységvektorok segítségéveltörténik.
    Fizikában vektormennyiségek (erõ, elmozdulás) összeadásában, felbontásában, a munka egyenlõ az erõ és az elmozdulás skaláris szorzatával.
    Skaláris szorzat: koszinusztétel bizonyítása
    Koordináta-geometriában az egyenes normálvektora, illetve irányvektora segítségével az egyenes egyenletének felírása
  • Descartes: koordináta-rendszer
    Hamilton: elnevezés