10. mértani sorozat, kamat

• Azt a számsorozatot, amelyben a második tagtól kezdve bármely tag és a közvetlenül elõtte álló tag hányadosa állandó, mértani sorozatnak nevezzük. Ez a hányados a kvóciens, jele q.

  A definíció kizárja, hogy a sorozat bármely eleme 0 legyen, továbbá a hányados sem lehet 0.
• Mértani sorozat n tagjának összege

  Ha q = 1: $S_n=$$n \cdot a_1$

  Ha q nem 1: $S_n=$$a_1 \cdot \frac{q^{n}-1}{q-1}$
• Mértani sor összege: $S =$$\frac{a_1}{1-q}$
• Pénzügyi folyamatokban kamat a kölcsönadott, illetve a letétbe helyezett pénzösszeg, vagyis a tõke használatáért járó díj egy adott idõszakra. A kamat nagyságát a tõke százalékában fejezzük ki, ez a kamatláb (p%). De számolhatunk kamattényezõvel (q) is, ami a kamatláb 100-ad részével tér el az 1-tõl
• Kamatos kamatról akkor beszélünk, ha a kamatozási idõszak végén a kamatot hozzáadják a tõkéhez, és utána ez a megnövekedett érték kamatozik.

  A kamatos kamat számítása a mértani sorozat alkalmazásának olyan speciális esete, amikor a sorozatnak van nulladik tagja, amit a pénzügyi számításokban a-val (annuitás rövidítése) jelölünk.
• Gyûjtõjáradékról akkor beszélünk, ha egy alapösszeget egyenlõ idõközönként ugyanakkora öszszeggel növelünk, vagyis egyenlõ idõközönként azonos összeget elhelyezünk a bankban ugyanazon a számlán, vagyis gyûjtjük a pénzt, és minden betett összegünk kamatos kamattal kamatozik.
• Törlesztõrészletrõl akkor beszélünk, ha egy hitelt egyenlõ idõközönként ugyanakkora összeggel fizetünk vissza, azaz egyenlõ idõközönként azonos összeggel csökkentjük a tartozásunkat, vagyis törlesztjük a hitelt, minden befizetett összeg után csak a fennálló tartozásra fizetünk kamatos kamatot.