Töri érettségi sg

• Vegyesházi királyok


  Uralkodók, akik nem egy dinasztiából származtak
• I. Károly (Róbert) uralkodott 1308-1342 között
• Interregnum 1301-1308


  1. Főurak felosztják maguk között az országot

  2. Trónörökös jelöltek: cseh Vencel, bajor Ottó, Anjou Károly Róbert

  3. Károly Róbertet háromszor koronázzák meg: 1308 Budán, 1310 Szent korona

  4. Felveszi a harcot a kiskirályokkal: Kán László, Csák Máté, Aba család, Kőszegi család

  5. 1312 rozgonyi csata Károly vs Aba család

  6. 1321 Csák Máté halála

  
• Károly Róbert belpolitikája


  • Hatalom központosítása
  • Létrehoz egy új bárói réteget
  • Honor rendszer: tisztségekhez rendelt földadományok, honorbirtokok
  • Hadsereg: Bandériumokra való támaszkodás
• Károly Róbert gazdaságpolitikája


  • A regálék szerepe nő
  • Értékálló aranypénz bevezetése
  • Megszűnik a lucrum camerae (kamara haszna)
  • Kapuadó
  • Harmincad vám
  • Bányászat támogatása, Urbura, Külföldi bányászok betelepítése
• Károly Róbert külpolitikája


  • Kiterjesztette uralmát a Duna menti várakra
  • Balkáni hadjáratok
  • Jó viszonyt ápolt az európai uralkodókkal
  • 1335-ben a visegrádi királytalálkozó
  • Megbékítette a cseh és a lengyel királyokat
  • Bécs elkerülésére létrehoznak új kereskedelmi útvonalat
• I. (Nagy) Lajos külpolitikája

  • Nápolyi hadjáratok: Győzelem ellenére nem tudja megtartani a területeket
  • Dalmácia: Háború Velencével
  • Havasalföld és Moldva: Havasalföld és Moldva uralkodója Nagy Lajos vazallusa lesz
  • Balkáni harcok: A pápa felkérésére a Balkánon a bogumil eretnekek ellen küzdött, A szerbek is hűbéri függésbe kerülnek
  • Perszonálunió Lengyelországgal: A két állam nem egyesül, csak a király személye egyezik
• I. Lajos 1351-es törvényei

  • Az Aranybulla megerősítése
  • Ősiség törvénye: Csak a nemzetségen belül öröklődik a tulajdon, tilos elidegeníteni, Háramlási jog: a nemes, ha nincs örököse birtokának, az a királyra száll
  • Nemesi adómentesség
  • Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve
  • Úriszék
  • A kilenced bevezetése
• Luxemburgi Zsigmond hatalomra kerülése

  1. Nagy Lajos halála után lányai öröklik a trónt, Mária férje: Luxemburgi Zsigmond

  2. Harc a bárókkal, Bárók ligákba szerveződnek, Zsigmond kerül ki győztesen

  3. Zsigmond Magyarországon kívül: 1410 német király, 1414 konstanzi zsinat, huszita háborúk, 1419 cseh király, 1433 német-római császár, Magyarországot nem hanyagolja
• Luxemburgi Zsigmond külpolitikája


  • Török: Az 1390-es évekre a török veszély komollyá válik, 1396 Nikápoly, 1397 temesvári országgyűlés, Telekkatonaság rendszere, Déli végvárvonal kiépítése, Balkáni ütközőzóna kialakítása
• Hunyadi János 1446-1453 között volt kormányzó

  
• Hunyadi család eredete


  Havasföldi nemesi családból származik, Zsigmond fogadta lovagjai közé, Jagelló Ulászlót támogatva került a bárók soraiba, Szörényi bánság, Erdélyi vajdaság, Tisztsége révén jelentős haderővel rendelkezett, A török ellenes védekezés vezető alakjává vált
• Hunyadi János hadjáratai


  1. 1443 ősz: Támadó hadjárat a török ellen, "Hosszú hadjárat", Cél: Drinápoly elfoglalása, Nehezen nyomulnak előre, 3 hónap után visszafordul

  2. 1444 Béke a törökkel, DE! a pápa nyomására új hadjárat, 1444 ősz, Várnai csata -> A király elesik

  3. 1446-1452 Hunyadi János a kormányzó

  
• A nándorfehérvári diadal (1456)


  • 1453 II. Mohamed elfoglalja Konstantinápolyt
  • 1456 Nándorfehérvár ostroma, A végvárrendszer legfontosabb láncszeme, Nándorfehérvár kapitánya: Szilágyi Mihály, Kapisztrán János és Hunyadi János felmentőserege, Hunyadi áttörte a Dunai blokádot, A várból kitörve visszaverik a törököket, Pestisben meghal az ostrom után
• Hunyadi Mátyás trónrakerülése


  Hunyadi János halála -> hatalmi viszály, Nándorfehérváron megölték Cillei Ulrichot, Lászlót kivégezték, Mátyást bebörtönzik, V. László Prágába megy-> korai halál, 1458-as országgyűlés királlyá válassza Mátyást, Az új cseh király hazaengedi Mátyást, A trónt megszerezve félreállította Szilágyi Mihályt, Visszaverte III. Frigyes támadását, A szent Korona Frigyesnél maradt
• Hunyadi Mátyás belpolitikája


  • A Hunyadi ligának és a köznemességnek köszönheti trónját, Uralkodása elején jó kapcsolatot ápolt a nemesekkel, 1463 visszaszerzi a Szent koronát, Egyre kevésbé veszi figyelembe a rendeket, Egyesíti a titkos és főkancelláriát, Köznemesi és polgári kincstartókat nevez ki, Hozzá hű bárói réteget alakít ki, Vitéz János összeesküvése 1471
• Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikája


  • A rendektől való függetlenedés miatt új jövedelemforrások kellettek, A királyi jövedelmek gyarapítása jobbágyok adóinak emelésével, Harmincadvám -> koronavám, 1467 Füstpénz bevezetése, Jobbágy házanként szedte be az adót, Rendkívüli hadiadó, Gyakran évente kétszer is beszedték, Az éves bevétel 500-750eFt közé esett, A fekete sereg ellátására kellett
• Hunyadi Mátyás külpolitikája


  • Boszniai hadjárata, Védekező politikát folytat a törökök ellen, Célja: Német-római császári cím, 1468 hadjárat Csehország ellen, 1479-ben béke, Morvaországot és Sziléziát megtartja, Nem lesz választófejedelem, 1476 Hadjárat délen, 1479 Kenyérmezei csata, 1480-as években hadjárat Ausztriába, 1485 Elfoglalja Bécset
• Hunyadi Mátyás a Reneszánsz uralkodó


  • Mátyás művelt uralkodónak számított a korban, Több nyelven beszélt és olvasott, Szerette és gyűjtötte e könyveket, Hatalmas könyvtárat hozott létre, 1476 elveszi a nápolyi király leányát Beatrixot, Beatrix magával hozott Itáliából reneszánsz gondolkodókat és művészeket, Reneszánsz építkezések a Budai és Visegrádi várakban, Mátyás halála 1490, Utódául Corvin Jánost nevezi ki, de a nemesség nem támogatja
• Az ország 3 részre szakadása
• Az országrészek berendezkedése
• Erdély sajátos helyzete
• Bethlen Gábor fejedelemsége
• Mátyás király (1458-1490)
• II. Ulászló (1490-1516)
• II. Lajos (1516-1526)
• A mohácsi csata előzményei
• Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvár, Zimony, Szabács várát

  1521
• Kelet helyett nyugat felé terjeszkedett
• Célja a nyugati kereszténység megbuktatása
• Szulejmán szultán (1520-1566)
• II. Lajos király elkezdte a felkészülést, de ez sikertelen volt
• A királynak nem volt pénze hadseregre, 5000 fős sereget tudott csak kiállítani
• A magyar nemesek nem foglalkoztak az ország ügyeivel, nem akartak költeni a harcokra
• A király Tomori Pál kalocsai érseket bízta meg a seregszervezéssel, aki toborzásba kezdett
• A törökök 1526-ban támadtak, komolyabb előkészületek nélkül
• Magyarok: 25.000 fős hadsereg, Törökök: 60.000 fős hadsereg
• A magyarok rosszul választottak csatahelyszínt, mert a túlerőben lévő török sereggel szemben nyílt terepet választottak
• Mohácsi csata


  1526. augusztus 29.
• A mohácsi vereség után a legfőbb probléma a trónkérdés volt