Athéni demokrácia

• Athén belső állapota a Kr. e. 7. században


  • Szegényparasztság és nagybirtokosok konfliktusa
  • Démosz tehetősebb része szembekerült a politikai hatalmat kisajátító arisztokratákkal
• Drakon reformjai Kr. e. 621-ben


  1. Athén törvényeinek írásba foglalása

  2. Igazságszolgáltatás a szokásjog alapján történt

  3. Törvények rögzítésével megkötötte az arisztokrácia kezét, csökkentette a démosz kiszolgáltatottságát
• Szolón intézkedései Kr. e. 594-ben


  • Adósrabszolgaság és adósságok eltörlése
  • Lakosság évi jövedelem alapján négy osztályba osztása
  • Legfőbb tisztségek az ötszázmérősök kezében, alacsonyabb hivatalokat a lovagok és ökörfogatosok is betölthettek
  • Legszegényebbek a népgyűlés és esküdtbíróság munkájában vehettek részt
• Szolóni reformok következtében átalakult a vezető elit, a földbirtokos arisztokrácia mellett a démosz legvagyonosabb tagjai is betölthették a legmagasabb állami pozíciókat
• Szolón átalakította az intézményrendszert, létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét
• Kleiszthenész intézkedései Kr. e. 508-ban


  • Állam területi alapon való felosztása tíz kerületre, phülére
  • Phülék nem Attika egy-egy összefüggő területe, hanem három különböző részből álltak
  • Iparral és kereskedelemmel foglalkozó lakosság jobban tudta érvényesíteni érdekeit, mint a mezőgazdaságban érdekelt vidékiek
• Népgyűlés


  A legfőbb hatalmi szerv, amelynek minden polgárjoggal rendelkező személy tagja volt. Többségi szavazással döntött a törvényekről, háborúról és az egy-éves ciklusra feladatot kapó tisztségviselőkről.
• Ötszázak tanácsa


  Felváltotta a Négyszázak tanácsát. Ide mind a tíz új phülé ötven-ötven tagot küldött. Előkészítette a népgyűlés számára a törvényjavaslatokat, ellenőrizte a törvények betartását, felügyelte a pénzügyeket, és intézte az aktuális államügyeket.
• Helisia


  Az igazságszolgáltatás feladata volt. Az esküdtek a közösség ítélték a bűnösség kérdésében.
• Osztrakiszmosz


  A cserépszavazás, amelyet akkor kezdeményezhettek, ha valakinek túl nagy hatalma volt vagy türanniszra tört. Aki a legtöbb szavazatot kapta, annak 10 évre el kellett hagynia Athént.
• A kleiszthenészi reformok hatalmas lépést jelentettek a demokrácia (népuralom) megteremtésében, hiszen a 20 év feletti, athéni születésű, szabad férfiak, az athéni polgárok maguk döntöttek a saját sorsukat érintő kérdésekben.
• Athén a perzsák legyőzésével, déloszi szövetség vezetőjeként az egyik legjelentősebb polisszá vált Hellaszban. Periklész kora, a Kr. e. 5. század közepe a demokrácia virágkora Athénban.
• Periklész nem változtatott a polgárjogban részesedők körén. Athénben polgárjoggal a 20 év feletti szabad, athéni születésű férfiak rendelkeztek, ők a társadalom 14%-a. Ez azt is jelenti, hogy a politikai döntéshozatalban a társadalom jelentős többsége (86%) közvetlenül nem vehetett részt, viszont a polgárok családtagjainak (41%) nyilván lehetett befolyása (a polgárokkal együtt 55%).
• A tisztviselők többségét a polgárok teljes köréből sorsolták, a hadvezéri feladatot is ellátó, a perzsa háborúk következtében legnagyobb befolyással bíró sztratégoszokat (és a kincstár ügyeivel foglalkozó tamiaszokat) azonban választották, részben a szakértelem okán, részben pedig ők minden esetben a vagyonosak közül kerültek ki.
• Napidíj


  Periklész vezette be, hogy a szegényebbek megélhetését ne veszélyeztesse a politikában való részvétel, és hogy erősítse saját hatalmi bázisát.
• Az athéni államnak nem okozott anyagi problémát a napidíjak rendszere, mivel jelentős jövedelme volt a metoikoszok adóiból, a kereskedelemből, a laurióni ezüstbányákból és a déloszi szövetségesek hozzájárulásából.
• A demokratikus berendezkedés kevés poliszra jellemző, történelmi jelentőségét az adja, hogy az arisztokrácia és a démosz kb. két évszázados polgárjogi harcának végén egy vezető poliszban alakult ki a démosz uralmának (népuralomnak) nevezett politikai rendszer.
• Athén hatalmi helyzetét tekintve Hellász egyik vezetője volt a déloszi szövetségnek köszönhetően megnövekedett gazdasági ereje, a hadsereg felértékelődött szerepe és hatalmas kereskedelmi és hadi flottája révén.
• Athén a korszakban a kultúra központja lett, hiszen a perzsák pusztítása után hatalmas építkezések folytak, amelyek részben az állam anyagi erejét, részben a kiemelkedő szellemi teljesítményt mutatták meg a korabeli világnak.
• Az ókori demokráciafelfogás nem akadályozta, hogy Periklész 15 éven át lehessen sztratégosz, ezáltal az athéni állam kiemelkedő vezetője váljon belőle.
• Az ókori demokráciafelfogás több elemében is alapvetően különbözik a modern demokráciától. Egyrészt a mainál jelentősen kevesebben kaptak politikai jogot, ma általános választójog érvényesül. Másrészt ma az államok nagyságából adódóan gyakorlatilag nem vagy csak részben lehet a közvetlen szavazás rendszerét működtetni.
• A viszonylagos vagyoni egyensúly, a politikai jogok egyenlősége tette lehetővé, hogy az athéni demokrácia 1-2 nemzedéknyi időre biztosítsa az athéni polgárok egyenlőségét.
• A Periklész halála után megkezdődő hanyatlás részben az egyéni érdekeket szolgáló politikai csoportok kialakulására, a megosztottságra vezethető vissza, részben arra, hogy a poliszok közötti háború a vagyoni különbségek növekedéséhez vezetett.